| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| | Élmény, emlékezet, értelmezés | Jókai-művek a forradalomról és a szabadságharcról. Az emlékezet fenntartása:
Forradalmi és csataképek 1848- és 1849-ből (tárgyias megörökítés) Egy bujdosó naplója (személyesség, reflexivitás). Női önfeláldozás példái is a forradalom és szabadságharchoz köthetők. (Politikai divatok, A kőszívű ember fiai, A tengerszemű hölgy, Börtön világa) Későbbi regények: szatírikus hang. (Enyim, tied, övé; Egy az Isten; Akik kétszer halnak meg; Kiskirályok) | |
| | Szent természet és boldog emlékezet | Tájak, kertek Jókai műveiben. "A szent természet"; természet-templom. (Hétköznapok, Felfordult világ, Az új földesúr) | |
| | Ki beszél(t) itt latinul? | A latinitás és a latin nyelv szerepe a XIX. századi magyar életben és elbeszélő irodalomban. Jókai Mór: Eppur si muove, És mégis mozog a föld (1872). Jókai és a nyelvi többszólamúság. Mikszáth Kálmán az élőbeszéd illúziójának megteremtésére használt latin szavakat, kifejezéseket. (Új Zrínyiász) | |
| | Választások a régi Magyarországon: Gezetlen és Körtvélyes | Politikai humor Jókai (Az élet komédiásai, A jövő század regénye, A csigák regénye) és Mikszáth (A körtvélyesi csíny in.: Két választás Magyarországon) műveiben | |
| | A titkos könyv | Mikszáth és a természet.
Gyalog és kocsin. Az erdő. Hasonlítások és értelmezések. Kertek, virágok. Állatok. Etológusok. A természet pusztulása. | |
| | A köntös | Öltözet és identitás Mikszáth Kálmán műveiben | |
| | "De mi ez a valósághoz képest..." | Mikszáth a fotográfiáról, a fotográfia Mikszáthról. | |
| | Vár, város, adoma | A felvidék képe Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula műveiben. | |
| | "Bécs volt a városa..." | A Ferenc József-i Bécs Krúdy Gyula műveiben. | |
| | "Mit lehet írni Pestről?" | A Krúdy-művek Budapestjéről. | |
| | "Egykor regényhős voltam..." | Az irodalom kultusza Krúdy Gyula műveiben | |
