| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| 2020-10-00 | El(ő)tűnő határok | Közelítések filozófia és művészetek viszonyához. Borbély Szilárd Nincstelenek című regénye: az utolsó két fejezet elemzése a művészet és a filozófia komplementer viszonyának vizsgálata során. | |
| 2020-02-00 | Ágnes szenvedélyei | Heller Ágnesről való megemlékezés, ill. a filozófusra vonatkozó reflexiók, interjúk, előadások a Testimonianze (Tanúságtételek) című olasz folyóirat tematikus száma alapján. | |
| 2018-06-01 | Határ Győző vallástalan misztikája | Határ Győző és a filozófia | |
| 2014-01-06 | A személyes emlékezet filozófiája | Holokauszt emlékezet | |
| 2013-02-01 | József Attila filozófiai nézetei... | Artur C. Danto művészetfelfogásának tükrében | |
| 2012-10-01 | Az elégtelen, ám elengedhetetlen | nyelv: Descartes, Spinoza, Leibniz | |
| 2012-06-01 | A pénz és a könyv 2.: Kant és a német... | felvilágosodás válsága - Erdélyi Ágnes fordítása | |
| 2012-05-01 | A pénz és a könyv 1. | Kant és a német felvilágosodás válsága | |
| 2012-03-01 | Intézményeken és irányzatokon kívül | Hamvas Béla és a magyar filozófia | |
| 2011-04-01 | A körülírt zuhanás "közlegénye"? | Filozófia és retorika Petri György Sci-fiszerelem c. versében | |
| 2010-12-01 | A filozófusok és a nők | a nőt nem lehet kizárni a filozófiából, az elméleti életből, hiszen valamilyen formában a nő, a társ be is épül az elméletbe. | |
| 2010-11-01 | Rímekben szóla Zarathustra | Esszéfüzér Friedrich Nietzsche: Gedichte/Versek című kétnyelvű kötetére támaszkodva | |
| 2010-10-01 | A magyar Kierkegaard | A magyar Kierkegaard-hatástörténetről. | |
| 2010-10-01 | Hegel és Kierkegaard | Tanulmány | |
| 2010-10-01 | A halál viselete - halálfélelem és társadalmi deviancia | Jelen tanulmány célja, hogy felvázolja azoknak a társadalmi mechanizmusoknak a működését, amelyek a halálfélelmet és a halandóság okozta szorongást hivatottak kezelni, továbbá hogy megvizsgálja, milyen társadalmi hatásai voltak e mechanizmusok nyugati világban tapasztalható meggyengülésének, különös tekintettel a társadalmi devianciákra. | |
| 2010-07-01 | Egy el (nem) rejtett és meg (nem) talált levél | A filozófia és a hétköznapi | |
| 2010-07-01 | Kosztolányi, Camus és a déli gondolkodás | Camus mint filozófus: A pestis, A bukás c. regényeinek filozófiai olvasata. | |
| 2010-03-01 | A dolgok titkos köze | A metafora metafizikája. Balázs Béla metaforaértelmezése poétika és filozófia metszéspontján. | |
| 2009-11-01 | Személyességek, valóságok, etikák | A szókratikus Lukácsról. | |
| 2009-01-01 | A Nyugat és a filozófia | "A Nyugat útjai" centenáriumi ülésen (2008. V. 9.) elhangzott előadás kibővített változata. Babits - Lukács vita | |
| 2008-06-01 | "Zsákot horf hátán az idő, uram" | A metafora az irodalomban és a filozófiában | |
| 2008-02-01 | A bölcselő... | Wass Albertről | |
| 2007-10-01 | A katolicizmus és a századvég | orosz vallási gondolkodói | |
| 2007-03-01 | A Mester és Margarita kriptográfiája | Vita tárgyát képezi,hogy kikről mintázta szereplőit Bulgakov, és hogy mely könyvek szolgálták a szüzsé forrásaiként; kérdések merülnek fel a regény filozófiai-esztétikai gyökereit és etikai kiindulópontjait illetően. | |
| 2007-02-01 | Filozfia és személyes irodalom A bihari remeté-ben | Bessenyei György: A bihari remete | |
| 2007-01-01 | Az azonos és a más: a francia filozófia a XX.sz. második felében | I. Hatások: 1. a francia filozófia és a \"kontinentális filozófia\" 2. Kritikai Husserl-recepció 3. Hegel- és Marx-recepció 4. Nietzsche-recepció 5. Freud- és Sassure-recepció II. Tendenciák 1. Strukturalizmus 2. Strukturalizmus és hermeneutika között: Foucault 3. Hermeneutika: Ricour 4. A különbség: Deleuze 5. A dekonstrukció (Derrida) | |
| 2007-01-01 | Mi a haiku? | Buddhista filozófia - haiku; a tudat tizenhét pillanata - tizenhét szótgba zárt pillanat. | |
| 2005-08-01 | Koestler determinizmus-felfogása | Koestler explicit módon nem állította figyelmének középpontjába a determinizmus kérdését filozófiai problémaként. Ugyanakkor olyan gyakran érinti ezt a kérdéskört, hogy ennek alapján könnyen rekonstruálható, összegezhető erre vonatkozó álláspontja. | |
| 2005-07-01 | Kant filozófiai forradalma | tanulmány | |
| 2005-03-01 | A szabadság értelmezése | az ókortól Rudolf Steinerig | |
| 2005-01-01 | Kertész Imre filozófiájáról | Kertész eszmerendszeréről | |
| 2004-06-01 | Dosztojevszkij üdvtörténeti küldetése... | az "orosz eszme" jegyében | |
| 2004-04-01 | A Vizsgálódások hétköznapi önesztétikája | Wittgenstein Filozófiai vizsgálódásai-ról. | |
| 2004-04-01 | Wittgenstein "gazos kertje" | A filozófia mint Dichtung létrái és labirintusai | |
| 2003-02-01 | Filozófiai rendszerek, művészeti irányzatok a XIX. sz. máso- | dik felében. Témavázlat. Éretségi-felvételi előkészítő | |
| 2003-02-01 | A szentté szenvedett élmény | Filozófiai esszé Nagy László Anyakép című verséről | |
| 2001-10-01 | Politikai integráció, a korlátozott állam - és a posztmodern filozófia | "Tanulmányom témája az a jelenkori szellemi irányzat, amely minden másnál
jobban felszította a kedélyeket abban a vitában, hogy kik is vagyunk, hol is vagyunk, és merre tartunk. Hívei számára a posztmodern mindent megvilágosító elmélet, míg ellenzõi szerint olyan fogalom, amelyet minél hamarabb el kellene felejteni, mivel nem több, mint egyes francia értelmiségiek múló hóbortja, akik már elvesztették forradalmi hitüket, és
inkább destruktív szkepticizmusba menekültek, ahelyett, hogy megbarátkoztak volna azzal a polgári világgal, amelyben élnek." | |
| 1999-12-01 | Logika, de | József Attila (Ha lelked, logikád...) töredékének sokat idézett sorának "a líra: logika" filozófiai értelmezése. Bergsontól, Hegelen, Kanton át Wittgensteinig. | |
| 1998-03-01 | A por siet, a kő ráér: Vers ez? Vagy filozófia? | Filozófia és költészet kapcsolatáról. Pl. Babits M.:Esti kérdés c.
verse /71.p./ | |
| 1997-12-01 | Dekonstrukció és hermeneutika | Filozófiai alapvetés. Derrida filozófus-elődei (Nietzsche, Heidegger, Hegel, Kierkegaard, Platón stb.) | |
| 1997-02-01 | Szolovjov és a világ vége | | |
| 1991-01-01 | Komjáthy Jenő panteizmusa | Komjáthyról | |
| 1989-03-01 | Hét kérdés Madáchról | 1. Volt-e Madáchnak önálló filozófiája?, 2. Mi a targédia alapkérdése?, 3. Ádám vagy Lucifer?, 4. Marx vagy Kierkegaard?, 5. Ismerte-e Madách Kierkegaardot?, 6. Magyar Kierkegaard?, 7. Milyen Madách filozófiája? | |
| 1988-03-01 | Shakespeare Julius Caesar c. tragédiájának erkölcs-filozófiai és politikai aspektusai | Shakespeare, W.: Julius Caesar | |
| | Madách Imre: Az ember tragédiája | Az ember tragédiájának történetfilozófiai szempontú elemzése. | |
| | Sztyeppemélyi éj. A megváltó Oroszország (Vál. szlavofil gon | | |
| | Létértelmező motívumok Az ember tragédiájában | tér-idő-tudás, anyag-öröklét-boldogság, tragikum kérdése | |
| | Az eszmék értéke és az idő kontinuitása | Gondolatok Madách filozófiai rendszeréről | |
| | Hamlet | A hamleti életérzésről./Filozófiai
-lét-értelmezés/ | |
| | Ars poetica -"ars teoretica" | Ars poetica, költői hitvallás elmélete: művészet és filozófia határán. | |
| | Történetfilozófiai kérdések ... | Az ember tragédiájában | |
| | Összegzés: Madách és a koreszmék | "A Tragédiá-ban ...egy egész korszak sommázatát látjuk, koreszmék és törekvések, természetbölcseleti és történettudományi szemléletek, személyes kínok és remények nagy összegzését." | |
| | A Tragédia filozófiája | Madách Imre: Az ember tragédiája. Madách filozófiája | |
| | Az eszmék szerepe Madách Imre Az ember tragédiája c. művében | | |
| | Filozófiai rendszerek és művészeti irányzatok a XIX. sz... | második felében. Érettségi, felvételi előkészítő. témavázlat
(pozitivista filozófia: Comte, Életfilozófiák: Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, Bergson, Művészeti áramlatok: neo-stílusok,
impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió) | |
| | Feljegyzések az egérlyukból | A Mátrix és a nihilizmus | |
| | A keserű pirula | A lét igazsága a Mátrixban és Az undorban | |
| | Wittgenstein és Kafka | Wittgenstein világlátásáról (Tractatus c. műve alapján), morális értékekről Wittgenstein és Kafka műveiben, eszmerendszerében.
Hallgatás-motívum | |
| | Musil és Wittgenstein | Musilról és Wittgensteinről | |
| | Forradalom után | Kemény, Eötvös és Madách | |
| | Madách Imre | Madách filozófiai és politikai szemlélete a Tragédiától Mózesig. Az ember tragédiája, Csák, Mózes, Tündérálom | |
| | Drámai költészet | ...fajai és történeti típusai (tragédia*komédia*dráma)
az antik és modern dráma közti különbségek
(konfliktusok különbözősége Aiszkhülosz, Szophoklész drámái ill. Goethe Faustja Shakespeare: Hamletje stb. között) | |
| | Napnyugat Alkonya vagy Évezred Hajnala? | Vázlatok válságfilozófiákhoz
Spengler: A Nyugat alkonya
Huizinga, Ortega, Dilthey, Peccei | |
| | A mese műfaji sajátosságai | A mese: irodalom; A mesék antropológiai megközelítése; Mese, álom, halál és filozófia; A gonosz a mesében. | |
| | Nem pereg végig. Ott van | Tengelyi László: Tapasztalat és kifjezés - Nádas Péter: Saját halál | |
| | Új, magasabb összhang távlatai | Egyéni újjászületés -
Ivan Iljics halála | |
| | A bölcselő Wass Albertről | Te és a világ - rendhagyó műfajban | |
| | Mi a vers? | Beszélgetés Brett Bourbonnal | |
| | A szépség hazája | Honnan születik a szépség? Hol van otthona? Mi a lényege? Miért van és mire való? | |
| | Tolkien Gyűrűi és Platón: leckék a hatalomról... | a választásról és az erkölcsről, Az erkölcsnélküliség kihívása Platónnál | |
| | Beszélő fák és sétáló hegyek: | buddhista és taoista motívumok A Gyűrűk Urában | |
| | Test, logosz, tánc | A test leírása - test és előírás - test és írás;
Husserl, Nietzsche... | |
| | A Saramago-regények második, "értelmező" olvasata | A Saramago-i szerelmes regény; A Saramago-regények nőalakjai; A nevek kérdése; A filozófiai és ideológiai olvasat lehetősége; A regény, mint szövegelmélet; A fordítás, mint értelmezés; A Saramago-regények transztextualitása | |
| | Az Ezüstkor szellemi légkörében: | irodalomkritika a századforduló esztétikai, filozófiai útkereséseikontextusában
1. az orosz kulturális reneszánsz és az Ezüstkor - korszak, világnézet vagy életérzés? 2. Irodalom és bölcselet: a vallásfilozófus Vlagyimir Szolovjov (1853-1900) és az orosz szimbolizmus kapcsolata 3. Dosztojevszkij és Tolsztoj szellemi öröksége: filozófiai és esztétikai megközelítések 4. Az orosz irodalmi hagyomány az Ezüstkor esszéiben, kritikáiban | |
