| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| 2020-09-00 | A kortárs erdélyi magyar líra "oroszversei" | Az oroszos maszkot használó verstípus (Lászlóffy Csaba, Király László, Bogdán László, Kovács András Ferenc) | |
| 2009-09-01 | Az önéletrajziság itt és most | Jerofejev, Viktor: A jó Sztálin | |
| 2007-05-01 | Démonikusság és ikonelvűség | Gogol: Az arckép | |
| 1996-02-01 | Megjegyzések A.P.Csehov írói törekvései és a korai egzisztenciabölcselet hasonlóságáról | Csehov és az egzisztenciabölcselet | |
| | Csehov "antiracionális" hősei | Ványa bácsi, Unalmas történet, A tokba bújt ember, A fekete barát. | |
| | "Az élet szövege" (A "kis trilógia") | A tokba bújt ember, A pöszmétebokor, A szerelemről / A.P. Csehov | |
| | Az etnikum elutasítása | A menyasszony, Sirály, A "kis trilógia"(A tokba bújt ember, A
pöszmétebokor, A szerelemről), A fekete barát / Anton Pavlovics Csehov | |
| | A tragédia átértékelése | Unalmas történet, A léha asszony, A 6-os számú kórterem, A püspök
/ Anton Pavlovics Csehov | |
| | Szükségszerűség és történelem (A diák) | A diák / Anton Pavlovics Csehov | |
| | Az antik tragikum "visszfénye" (Három nővér /A.P.Csehov) | drámájában | |
| | A drámaalakok mint az esztétikai létszféra individuumai | Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert / Anton Pavlovics
Csehov | |
| | A kétségbeesés forrása (Cseresznyéskert / A.P.Csehov) | | |
| | A kommunikáció határán (Ványa bácsi, Három nővér, A sztyepp) | | |
| | Egyszerű vallásosság és hitélmény | Parasztok, Úton, Céltalan élet, A püspök, A diák / A.P.Csehov | |
| | Az irónia szerepe Csehov műveiben (Az irodalomtanár) | | |
| | A komikum kérdése a drámákban | Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert / A.P.Csehov | |
| | Pétervár illuzórikus világa a színpadi illúzió terében | Mihail Lermontov: Álarcosbál | |
| | A pétervári tér és a szövegtér játéka Gogol Az arckép című elbeszélésében | Az arckép kapcsán "Gogol képi teremtő fantáziájának a megnyilvánulásáról, a vizuális művészeti ág a verbális kifejezési forma "átjárhatóságának" a kérdéséről". | |
| | Egy Goncsarov-szöveghely ("Oblomov álma") nyomán... | a saját és az idegen térség kultúrtörténeti kontextusáról | |
| | Térképzetek Csehov Három nővér című drámájában | Az elemzés középpontjában néhány reális földrajzi és absztrakt térfogalma, a szereplők térbeli orientációja és lelki-ideológiai útkeresése közti kapcsolat, a tér mitologizációján alapuló motívum. | |
| | Az utaztató regény hagyománya az orosz próza posztmodern szövegében | Venyegyikt Jerofejev: Moszkva-Petuski című regénye, párhuzamba állítva Gogol: Holt lelkek és Dosztojevszkij: A félkegyelmű című művével. | |
| | Az identitás keresése az itt és ott - Moszkva és Párizs - feszültségében | Viktor Jerofejev: A jó Sztálin című regényéről. Említi még Nabokov: Tündöklés és Luzsin-védelem, valamint Dosztojevszkij: A játékos című regényeket. | |
| | Mitikus térképzetek L. Ulickaja Médea és gyermekei és Kukockij esetei című regényeiben | Ljudmila Ulickaja nőalakjai a Médea és gyermekei, valamint a Kukockij esetei című regényeiben | |
