Keresés

Forrás típusa:
Keresendő :
Tanulmány szerzője:
Tanulmány címe (címtöredék):
Tárgyszavak:
Minimum dátum: Naptár
Maximum dátum: Naptár
Találati listában megjelenő mezők:
Cím 
Leírás 
Forrás név 
Szerző 
Kezdőoldal 
Záróoldal 
Tárgyszavak 
Könyvtári jelzet 
Megjegyzés 
Egy oldalon megjelenő találatok száma:
 

Találatok

51 db találat
ListaDátum downCímLeírás
2010-05-01Könny és késTöredékes kommentárkísérlet a Kosztolányi-életműhöz
2010-03-01Hova lett a "zengő ünnep"?A himnuszköltészet példázata - vázlat és töredék
2009-12-01Pozsonyi úti apokalipszisA Napló és az Ikrek hava.
2006-07-01"Között"Nemes Nagy Ágnes költészettana
2005-11-01Tolnai Ottó: Költő disznózsírbóléletút-interjú
2005-03-01Nyaralás a könyvtárbanVázlat Szerb Antal arcképéhez
2002-11-01Pusztai "Naphimnusz"? (Dózsa György Rácegresen?)Illyés Gyuláról: a béres-idill, tanyai küldetés, Dózsa-lázadás egységéről.
2002-03-01Szilágyi István : Hollóidő
2002-02-01Átkozottak és üdvözítők. Szabó Dezső a NyugatbanDebreceni Irodalmi Napok, téma az esszé.
2002-01-01Szerb Antal és a szellemtörténetAz eszme- és stílustörténetet és azt az előkészítést a megértő intuícióra, amelyet az eszmék és formák mivoltának az ismerete ad, nevezi az irodalomtudomány együttvéve szellemtörténetnek.� Így beszél Szerb Antal követett módszeréről � 1934-ben írott Magyar irodalomtörténete elméleti bevezetőjében.
2000-06-01Tudomány és Tisztesség (Arcképvázlat Tamás Attiláról)
2000-01-01Műfajok határán: Sándor Iván két évtizede
1999-01-01Egyetemes Történet..A "szellemtudomány" változatai.
1996-03-01"Ősmese" és filmcsodaKarácsonyi ajándék-Fanny és Alexander. Bergman filmjéről
1994-06-01Zene naplóban "Elbeszélve"Balassa Péter: Halálnapló
1994-04-01Berzsenyi-hatszoros tükörbenBerzsenyi Dánielről. I.:\\\"Népiek\\\" és \\\"urbánusok\\\". II.:Magyar sorstragédia - Pestről Niklára vagy NiklárólPestre III....Irodalomtörténeti szatírjáték
1988-03-01Üdvösség vagy Kárhozat - "Sehol Sziget" veszélyzónáiMeditatív sorok az utópiák természetrajzáról
1984-03-01Test és lélek - moralitás három felvonásbanSzéljegyzetek Babits Mihály beszélgetőfüzeteihez
1977-01-01Illyés Gyula iránytűjeIránytűvel / Illyés Gyula
1974-04-01"Esszéfilm" vagy kalandregény?A Pendragon legenda / rend. Révész György magyar film, 1974 Szerb Antal regényéből.
Karneválmegye vagy kísértetsziget?Mikszáth Kálmán: A gavallérok
Nyilas-hava a szellemek utcájábanKései meditáció Füst Milán tiszteletére
Illyés igazaIllyés Gyula: Szellem és erőszak
Magyar város - európai kultúraMárai Sándor és Kassa mítosza
Ars poetica -"ars teoretica"Ars poetica, költői hitvallás elmélete: művészet és filozófia határán.
Halálos játékok - harmadik lázadás.Márai Sándor : Zendülők. elemzésvázlat
Idill vagy tragikumA német regény Goethe és Thomas Mann között: Storm, Keller, Raabe, Fontane .
Sólymok és egerekMészöly Miklós: Magasiskola; Jelentés öt egérről
Elvetélt nagyregény vagy töredékes novellafüzér?Tamási Áron: Czímeresek - elemzéskísérlet
"Emberiségpoéma" és drámai költeményMadách helye a világirodalomban: Az ember tragédiája és Ibsen Peer Gynt-je.
"Között"Nemes Nagy Ágnes költészettana
Zenghet-e a nagy zöngésű húr - ma? A boldog emberMóricz-tanulmányok
Regény és mítoszAz epika metamorfózisa az új század küszöbén. A történelem titka és mítosza C.F.Meyernél (1825-1898) és Anatole France-nál (1844-1924), a külső kaland titka és mítosza R.L.Stevensonnál (1850-1894), Jules Vernénél (1828-1905) és A.C.Doyle-nál (1959-1930). A belső kaland, a psziché titka és mítosza Lewis Carrollnál (1832-1898) és Alain-Fournier-nál (1886-1914). És maga a megtalált titokés mítosz J.R.Kiplingnél (1868-1936)
Pesttől BalfiigSzerb Antal: pályakép és sorsképlet
Vég vagy kezdetMadách Imre történelme
"Rejtélyek"Törless és (Medve?)
Realizmus és naturalizmus határánThomas Hardy (1840-1928)
Közelebb az EgyenlítőhözPolitikai bölcsességünk - Kemény Zsigmondról, líraian
A naturalista szatírától a realista epopeiáigHeinrich Mann (1871-1950)
A naturalista epika nagy kísérleteÉmile Zola (1840-1902)
Napnyugat Alkonya vagy Évezred Hajnala?Vázlatok válságfilozófiákhoz Spengler: A Nyugat alkonya Huizinga, Ortega, Dilthey, Peccei
Epika - a műnemhármas kiindulópontjaA fejezet három gondolati pilléren, és egy negyedik, ezekből következő alapelven nyugszik: 1.az epika műnemének a klasszikus homéroszi eposz műfajával való azonosítása 2. objektum-szubjektum viszonyban az objektum teljes dominanciája 3. a tárgyak totalitásának minősége 4.a költői és prózai kor kettőssége, az epika megoszlása e kettősség szerint.
Az elbeszélés metamorfózisaSzempontok az epikai mű elemzésének kérdéséhez: szerkezet, nyelv, epikai idő.
Idill vagy tragikuma német regény Goethe és Thomas Mann között: Storm Theodor: az Erdei tó ; Keller Gottfried: Zöld Henrik ; Fontane Theodor: Effi Briest c. műve
Flaubert és az új "művészi korszak"Gustave Flaubert, 1821-1880
Realizmus és naturalizmus határánThomas Hardy, 1840-1928
A karriertörténenettől az esszéregényigA francia epika Flaubert és Proust között
Utak, tévutak, zsákutcákAdalékok a naturalista regény elméletéhez
A naturalista epika nagy kísérleteEmile Zola, 1840-1902
A naturalista szatírától a realista epopeiáigHeinrich Mann, 1871-1950
A szürkeség színárnyalataiAz angol naturalizmus három évtizede