Lista | Dátum | Cím | Leírás | |
| 2010-05-01 | Könny és kés | Töredékes kommentárkísérlet a Kosztolányi-életműhöz | |
| 2010-03-01 | Hova lett a "zengő ünnep"? | A himnuszköltészet példázata - vázlat és töredék | |
| 2009-12-01 | Pozsonyi úti apokalipszis | A Napló és az Ikrek hava. | |
| 2006-07-01 | "Között" | Nemes Nagy Ágnes költészettana | |
| 2005-11-01 | Tolnai Ottó: Költő disznózsírból | életút-interjú | |
| 2005-03-01 | Nyaralás a könyvtárban | Vázlat Szerb Antal arcképéhez | |
| 2002-11-01 | Pusztai "Naphimnusz"? (Dózsa György Rácegresen?) | Illyés Gyuláról: a béres-idill, tanyai küldetés, Dózsa-lázadás
egységéről. | |
| 2002-03-01 | Szilágyi István : Hollóidő | | |
| 2002-02-01 | Átkozottak és üdvözítők. Szabó Dezső a Nyugatban | Debreceni Irodalmi Napok, téma az esszé. | |
| 2002-01-01 | Szerb Antal és a szellemtörténet | Az eszme- és stílustörténetet és azt az előkészítést a megértő intuícióra, amelyet az eszmék és formák mivoltának az ismerete ad, nevezi az irodalomtudomány együttvéve szellemtörténetnek.�
Így beszél Szerb Antal követett módszeréről � 1934-ben írott Magyar irodalomtörténete elméleti bevezetőjében. | |
| 2000-06-01 | Tudomány és Tisztesség (Arcképvázlat Tamás Attiláról) | | |
| 2000-01-01 | Műfajok határán | : Sándor Iván két évtizede | |
| 1999-01-01 | Egyetemes Történet.. | A "szellemtudomány" változatai. | |
| 1996-03-01 | "Ősmese" és filmcsoda | Karácsonyi ajándék-Fanny és Alexander. Bergman filmjéről | |
| 1994-06-01 | Zene naplóban "Elbeszélve" | Balassa Péter: Halálnapló | |
| 1994-04-01 | Berzsenyi-hatszoros tükörben | Berzsenyi Dánielről.
I.:\\\"Népiek\\\" és \\\"urbánusok\\\".
II.:Magyar sorstragédia - Pestről Niklára vagy NiklárólPestre
III....Irodalomtörténeti szatírjáték | |
| 1988-03-01 | Üdvösség vagy Kárhozat - "Sehol Sziget" veszélyzónái | Meditatív sorok az utópiák természetrajzáról | |
| 1984-03-01 | Test és lélek - moralitás három felvonásban | Széljegyzetek Babits Mihály beszélgetőfüzeteihez | |
| 1977-01-01 | Illyés Gyula iránytűje | Iránytűvel / Illyés Gyula | |
| 1974-04-01 | "Esszéfilm" vagy kalandregény? | A Pendragon legenda / rend. Révész György
magyar film, 1974
Szerb Antal regényéből. | |
| | Karneválmegye vagy kísértetsziget? | Mikszáth Kálmán: A gavallérok | |
| | Nyilas-hava a szellemek utcájában | Kései meditáció Füst Milán tiszteletére | |
| | Illyés igaza | Illyés Gyula: Szellem és erőszak | |
| | Magyar város - európai kultúra | Márai Sándor és Kassa mítosza | |
| | Ars poetica -"ars teoretica" | Ars poetica, költői hitvallás elmélete: művészet és filozófia határán. | |
| | Halálos játékok - harmadik lázadás. | Márai Sándor : Zendülők. elemzésvázlat | |
| | Idill vagy tragikum | A német regény Goethe és Thomas Mann között: Storm, Keller, Raabe, Fontane . | |
| | Sólymok és egerek | Mészöly Miklós: Magasiskola; Jelentés öt egérről | |
| | Elvetélt nagyregény vagy töredékes novellafüzér? | Tamási Áron: Czímeresek - elemzéskísérlet | |
| | "Emberiségpoéma" és drámai költemény | Madách helye a világirodalomban:
Az ember tragédiája és Ibsen Peer Gynt-je. | |
| | "Között" | Nemes Nagy Ágnes költészettana | |
| | Zenghet-e a nagy zöngésű húr - ma? A boldog ember | Móricz-tanulmányok | |
| | Regény és mítosz | Az epika metamorfózisa az új század küszöbén. A történelem titka és mítosza C.F.Meyernél (1825-1898) és Anatole France-nál (1844-1924), a külső kaland titka és mítosza R.L.Stevensonnál (1850-1894), Jules Vernénél (1828-1905) és A.C.Doyle-nál (1959-1930). A belső kaland, a psziché titka és mítosza Lewis Carrollnál (1832-1898) és Alain-Fournier-nál (1886-1914). És maga a megtalált titokés mítosz J.R.Kiplingnél (1868-1936) | |
| | Pesttől Balfiig | Szerb Antal: pályakép és sorsképlet | |
| | Vég vagy kezdet | Madách Imre történelme | |
| | "Rejtélyek" | Törless és (Medve?) | |
| | Realizmus és naturalizmus határán | Thomas Hardy (1840-1928) | |
| | Közelebb az Egyenlítőhöz | Politikai bölcsességünk - Kemény Zsigmondról, líraian | |
| | A naturalista szatírától a realista epopeiáig | Heinrich Mann (1871-1950) | |
| | A naturalista epika nagy kísérlete | Émile Zola (1840-1902) | |
| | Napnyugat Alkonya vagy Évezred Hajnala? | Vázlatok válságfilozófiákhoz
Spengler: A Nyugat alkonya
Huizinga, Ortega, Dilthey, Peccei | |
| | Epika - a műnemhármas kiindulópontja | A fejezet három gondolati pilléren, és egy negyedik, ezekből következő alapelven nyugszik: 1.az epika műnemének a klasszikus homéroszi eposz műfajával való azonosítása 2. objektum-szubjektum viszonyban az objektum teljes dominanciája 3. a tárgyak totalitásának minősége 4.a költői és prózai kor kettőssége, az epika megoszlása e kettősség szerint. | |
| | Az elbeszélés metamorfózisa | Szempontok az epikai mű elemzésének kérdéséhez: szerkezet, nyelv, epikai idő. | |
| | Idill vagy tragikum | a német regény Goethe és Thomas Mann között: Storm Theodor: az Erdei tó ; Keller Gottfried: Zöld Henrik ; Fontane Theodor: Effi Briest c. műve | |
| | Flaubert és az új "művészi korszak" | Gustave Flaubert, 1821-1880 | |
| | Realizmus és naturalizmus határán | Thomas Hardy, 1840-1928 | |
| | A karriertörténenettől az esszéregényig | A francia epika Flaubert és Proust között | |
| | Utak, tévutak, zsákutcák | Adalékok a naturalista regény elméletéhez | |
| | A naturalista epika nagy kísérlete | Emile Zola, 1840-1902 | |
| | A naturalista szatírától a realista epopeiáig | Heinrich Mann, 1871-1950 | |
| | A szürkeség színárnyalatai | Az angol naturalizmus három évtizede | |