Keresés

Forrás típusa:
Keresendő :
Tanulmány szerzője:
Tanulmány címe (címtöredék):
Tárgyszavak:
Minimum dátum: Naptár
Maximum dátum: Naptár
Találati listában megjelenő mezők:
Cím 
Leírás 
Forrás név 
Szerző 
Kezdőoldal 
Záróoldal 
Tárgyszavak 
Könyvtári jelzet 
Megjegyzés 
Egy oldalon megjelenő találatok száma:
 

Találatok

71 db találat
ListaDátum downCímLeírás
1999-01-01Kire süt a nap?Süt a nap / Zilahy Lajos
1994-06-01A történelem: létszint
1982-04-01A dráma és a színjáték viszonyaÖrkény István: Forgatókönyv
1982-01-01Az "én" világának drámájaÖrkény István: Pisti a vérzivatarban
1981-04-01Sarkadi Imre drámáinak világárólSarkadi Imre drámáiról
1980-04-01A zseniális tévedésTeleki László Kegyenc c. drámájáról
Egy új és sok "ibseni" drámaDéry Tibor: A tanúk
Egy új és sok "ibseni" drámaMagyar drámák,1945-48. Márai Sándor: Varázs, Illés Endre: A mostoha, Sőtér István: Júdás
Az ideologikum túlsúlyaMagyar drámák, 50-es évek. Hétköznapok hősei / Mándi Éva, Az élet hídja / Háy Gyula, A titkárnő / Vészi Endre, Tatárvágás/Szabó Pál, Ezer év / Karinthy Ferenc
Az ideologikum túlsúlyaSzatíra, vígjáték az 50-es években: Uborkafa / Urbán Ernő, Talpsimogató / Déry Tibor, Szabadság-hegy / Gáli József
Nyitott gondolkodásmódokMagyar drámák, 50-es évek második fele, 60-as évek eleje. Ablakmosó / Mészöly Miklós /1957/ 69-78 p. Vád és varázslat / Kamondy László, Tüzet viszek / Hubay miklós, Oszlopos Simeon / Sarkadi Imre.
Kamaradarabok - vitákkalKamaradarabok 1960-as, 70-es évek: Vendégség / Páskándi Géza /1971/ Csurka István drámái: Ki lesz a bálanya?,Deficit, Döglött aknák, Eredeti helyszín. Szakonyi Károly: Életem, Zsóka, Adáshiba, Hong-kongi paróka.
Kamaradarabok - vitákkalKamaradarabok, 1970-es évek: Névnap / Kertész Ákos, Vérkeresztség / Hernádi Gyula, Fejek Ferdinándnak / Görgey Gábor.
Jelentős gondolatok drámai beszédekbenNémeth László drámái: II. József, A két Bolyai, Nagy család, Utazás, Csapda stb. Illyés Gyula drámái: Ozorai példa, Fáklyaláng, Tiszták, Dupla vagy semmi
A grammatika változataiGroteszk.Konfliktusos dráma. Örkény István drámái : Tóték, Pisti a vérzivatarban, Forgatókönyv
A grammatika változataiSpiró György: Csirkefej. Nádas Péter: Takarítás, Találkozás, Temetés
A dráma-beszéd módosulásaMagyar dráma, 80-as évek: Világítók / Kolozsvári Papp László, Lepkék a kalapon / Márton László, A csábító naplója / Nagy András
Ibsen: NóraIbsen, Henrik: Nóra
Szophoklész: Antigonéelemzés
Shakespeare: Hamletrövid elemzés
Moliére: Tartuffeelemzés
Vörösmarty: Csongor és TündeVörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
A huszas évek (magyar sikerdarabjairól)Az 1920-as évek magyar darabjairól. (Szenes Béla : Az alvó férj; Fodor László : A templom egere; Vitéz Miklós : Egy túlbuzgó fiatalember; Andai Ernő : Hazudj, édes!; Bús Fekete László : 303. hűségszérum; Vaszary János : Angyalt vettem feleségül) drámapoétikai kérdések
A harmincas évek (magyar sikerdarabjairól)Az 1930-as évek magyar darabjairól.(Lakatos László : Magas Cé; Bús Fekete László : A méltóságos aszszony trafikja; Több mint sze- relem; A hálás kis nő; Bónyi Adorján : Egy kis senki; Édes ellenség; Zágon Isván : Az ígéret földje; Feltételes megállóhely; Andai Ernő : Aranyfüst) drámapoétikai kérdések
Három meg nem valósult lehetőségAz 1930-as évek darabjai közül háromról. Bús Fekete László : A pénz nem minden; Zilahy Lajos : Szűz és Gödölye; Csathó Kálmán : Fűszer és csemege drámapoétikai kérdések
Madách: Az ember tragédiájaMadách Imre drámájáról (kétszintes misztériumdráma)
Euripides újítása
A Mandragóga jelentősége a vígjáték történetében
Triptichon a Téli regé-ről
Ibsen: Solness építőmester (Az ontológiai drámaelemzés......
"...sokszerű szó és egy értelem" (Diskurzus a műfajjal)Az ember tragédiája / Madách Imre Kétszintes dráma: másvilági-evilági szint. Szellemi-anyagi szféra.
Modern cselvígjáték. Molnár Ferenc darabjaiAz Ördög (1970), A testőr (1910), Játék a kastélyban (1926), Olympia (1928), Egy, kettő, három (1929) c. drámáinak cselekményépítése.
Mindennapiság és szenvedélyBalázs Béla három drámájáról: Doktor Szélpál Margit (1906); Az utolsó nap (1913); Halálos fiatalság (1917)
Két dráma - két történelemszemléletPisti a vérzivatarban / Örkény István Godot-ra várva / Samuel Beckett
Az expresszionista dráma-beszéd
A Poétika és a mai műnemelmélet
Egy Babits-vers közlésegységeinek vizsgálataŐsz és tavasz között
Egyéniség, szociológiai státusz, funkcióÖrkény István: Macskajáték
A manipulálás és önmanipulálásÖrkény István: Tóték
A magyar tulajdonságok, magatartásokÖrkény István: Vérrokoknok
Viszonyaink a valósághozÖrkény István: Kulcskeresők
A dráma: sorsa sors Örkény István drámáiban.
Középfajú drámák 1902 és 1917 közöttMolnár Ferenc: A doktor úr
A magyar "sikerdarab"1917 Herczeg Ferenc: Kék róka
Az önértelmezés hiányaimagyar drámák
A stílus, mint önértelmezés(Szomory Dezső: Glória, Takáts Alice, Szegedy Annie, Bognár Lujza)
Viszony a történelemhez(Harsányi Kálmán: Ellák, Herczeg Ferenc: A Híd ; Kodolányi János: Pogánytűz)
Reflexiók a társadalmi kérdésekhet(Zilahy Lajos: Süt a nap, Németh László: Villámfénynél, Tamási Áron: Tündöklő Jeromos)
Az egyéni dinamizmusok akciói I.Shakespeare: Antonius és Kleopatra c. drámája
Az egyéni dinamizmusok akciói II.Shakespeare: A windsori víg nők
A belső és külső helyzetek akciói I.Corneille drámáiról: Cid és Horatius
A belső és külső helyzetek akciói II.Racine: Phaedra c. drámája
A belső és külső helyzetek akciói III.Moliére: Nők iskolája ; Úrhatnám polgár c. műveiről
A belső és külső helyzetek akciói IV.W. Wycherley: Falusi feleség és W. Congrave: Így él a világ c. darabjáról
A jellem és akció elválása I.Goldoni: A kávéház, Mirandolina c. művei
A jellem és akció elválása II.Lessing: Miss Sara Sampson c. műve
A jellem és akció elválása III.Schiller: Ármány és szerelem, Az orléans-i szűz, Wallenstei c. művei
A jellem és akció elválása V.Goethe: Stella, Torquato Tasso c. művei
A jellem és akció elválása VI.Kleist: Pentheszileia , Byron: Manfred c. művek
A jellem és akció elválása VII.Kleist: Homburg hercege c. műve
A jellem és akció elválása VIII.Musset: Lorenzaccio c. műve
A jellem és akció elválása IX.V. Hugo: Marion de Lorme, Hernani, A királyasszony lovagja c. művek
A jellem és akció elválása X.Büchner: Danton halála c. műve
A különböző akciófajták I.Hebbel: Mária Magdolna c. műve
A különböző akciófajták II.Osztrovszkij: Jövedelmező állás, Erdő c. műve
A különböző akciófajták III.Ibsen: A társadalom támaszai, Babaház, John Gabriel Borkman, Hedda Gabler, Solness építőmester c. művei
Az egyéniségből eredő akciók megszűnése I.Csehov: Ivanov, Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert c. művei
Az egyéniségből eredő akciók megszűnése II.Hauptmann: A takácsok c. műve
Az egyéniségből eredő akciók megszűnése III.Strindberg: Az apa c. műve
Az egyéniségből eredő akciók megszűnése IV.Augier: Poirier úr veje, Az arcátlanok; Sardou: Fedora c. műve
Az egyéniségből eredő akciók megszűnése V.Wedekind: A Föld szelleme ; Jarry: Übü király c. műve