Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| 2014-02-01 | Az irodalompszichológiai olvasás... | a Jókai-értés kontextusában.
"az irodalom akár alternatív lélektani tudásformaként is leírható" | |
| 2013-10-02 | Éj anyánk: Jung völkisch miszticizmusáról | Jung a náci mozgalom bűvöletében | |
| 2012-08-01 | "Pontos terv szerint haladok" - "Semmit sem tudok előre" | Az írói alkotófolyamat pszichológiája | |
| 2012-01-01 | Az Alkonyat olvasói népszerűsége a... | pszichostrukturális elemzés tükrében.
Stephanie Meyer: Alkonyat | |
| 2011-08-01 | Kosztolányi és a századforduló neuraszténia-kultusza | "Hogy a művészek ideges emberek, mindenki természetesnek tartja, s hogy tele van velük az idegorvosok váróterme, ezt éppúgy nem tartjuk különösnek, mint azt, hogy a katonát a háborúban megsebesítik, vagy a szénbányamunkás tüdőbetegséget kap. Ők az agyukkal dolgoznak - az pusztul. de miért jobban ma, mint azelőtt?" (Csáth Géza: Öngyilkos művészek) | |
| 2009-02-01 | A művész mint ámító | "Hamísítás" az irodalomban (művészetekben). Dzsambul Dzsabajev, csalás a sztálini irodalmi életben. James Macpherson Ossiáni dalai; Thomas Chatterton Rowley korpusza; Fernando Pessoa heteronímjei; Karinthy karikatúrái; Van Meegeren Vermeer-képe. | |
| 2009-01-01 | Egy szociálpszichológia tanmese | A hullám: rendezte Dennis Gansel, írta Todd Strasser, német film, 2008.
Mindkét mû közös forrása egy több
mint negyven évvel ezelõtt, 1967-ben történt
esemény. Egy Ron Jones nevû amerikai
középiskolai történelemtanár pedagógiai
„kísérletet” végzett a kaliforniai Palo
Alto egyik középiskolájában. Jones meg
akarta magyarázni diákjainak, hogyan is
történhetett, hogy Németország polgárainak
többsége aktívan támogatta Hitlert és
a náci pártot, s hogy sokan közülük részt
vettek – a parancsoknak vakon engedelmeskedve
– a legkülönfélébb kegyetlenségekben,
tömeggyilkosságokban. | |
| 2005-11-01 | Érzelmi megismerés: a dionüszoszi arculat | Maupassant: Denis c. elbeszélésénk pszichológiai sempontú elemzése. | |
| 2003-06-01 | Nőrület, rút szépség. (Őrült nők a filmvásznon) | "A nők mindig szebbek nálunk, de őrültként iszonytatóbbak, tudott
erről a görög mitológia, és tud a férfi-félelem."
Az ördögűző / rend. William Friedkin; Egyedülálló nő megosztaná /
Barbet Schroeder; Tortúra / King-adaptáció; Hullámtörés, Idióták /
Lars von Trier; Gyorsbüfék, gyors nők / Amos Kollek; Betty Blue /
Jean-Jacques Beineix stb. | |
| 2003-04-01 | A fikcióteremtő emlékezet | Az emlékezet, memnotechnika és irodalom (és politika). Akutagawa*:
A vihar kapujában, Proust: Az eltűnt idő nyomában, Borges: Funes,
az emlékező. | |
| 2002-10-01 | Kohlhaas MIhály, a középkori ... | "öngyilkos" terrorista | |
| 1992-02-01 | A színek vallomása | Kísérlet a Lüscher-teszt irodalmi alkalmazására.
Juhász Gyula (ld.ott), ill. József Attila
életművén keresztül. | |
| 1991-12-01 | A lélektan, a fantasztikum és a regény igazsága | Babits Mihály: A gólyakalifa; (ld. o) Harsányi Kálmán: A kristálynézők
Századeleji új lélektani irányzatok, ezek hatása a magyar irodalomra. Előzmények : Kemény Zsigmond, Petelei István balladisztikus novellái; modern elbeszélés fordulópontja: Cholnoky Viktor, az új lélektani novella megfogalmazása : Csáth Géza :
Anyagyilkosság, Kosztolányi novellái, pl.Lidérc.
A lélektani novellától a modern magyar lélektani regényig. Babits
Mihály :A gólyakalifa(1913) és
Harsányi Kálmán : A kristálynézők(1914) c. regénye | |
| 1986-01-01 | A regény és a lélektani regény | Kosztolányi Dezső regényeiről | |
| | Móricz Zsigmond: A kicsi | Tizenegy elbeszélés pszichológiája. | |
| | Nagy Lajos: A pofon | Tizenegy elbeszélés pszichológiája. | |
| | Poe, Edgar Allan: Az ellopott levél | Tizenegy elbeszélés pszichológiája. | |
| | Amikor az ördög tanítómester volt | A mese lélektanielemzése; férfi és nő a mesében. | |
| | A kötelesség és a szerelem dialektikája a Cleves hercegnőjéb | Cleves hercegnője / Madame La Fayette
A feudális személyiség alapvonásai. | |
| | Szürrealizmus és mélylélektan | Artaud, Freud és Breton, álom, tudattalan | |
| | Expresszivitás és lélektan | Expresszivitás értelmezése: szocializáció és spontaneitás egyensú-
lya. Frank Wedekind : A tavasz ébredése c. gyermektragédiájának
pszichológiai szempontú értelmezése. | |
| | Azonosítás és szerepcsere az Arabs Szürké-ben / Krúdy Gyula | Implikált pszichológiai mechanizmusok az irodalmi műben.
Utolsó szivar az Arabs Szürkében | |
| | Oidipusz király / Szophoklész | pszichológiai szempontú elemzés | |
| | Lélek, jelentésképződés és életrajz Cholnoky László Vérgyőr c. novellájáról | Pszichológiai szempontú elemzés. Cholnoky Viktor és László "furcsa" testvérkapcsolatáról, ill. az enfant terrible-személyiségről | |
| | Három Bergman-film elemzése | Rítus, Suttogások és sikolyok, Szemben önmagunkkal | |
| | Kosztolányi Dezső: Tréfa | Tizenegy elbeszélés pszichológiája. | |
| | Csehov, Anton Pavlovics: A tokbabújt ember | Tizenegy elbeszélés pszichológiája. | |
| | Gogol: Az orr | Tizenegy elbeszélés pszichológiája. | |
| | "...Paradoxon vagy önmagad szemében..." | Nadas Péter családregényének lélektani elemzése. Egy családregény vége | |
| | Azonosítás és szerepcsere az Arabs Szürkében | Implikált pszichológiai mechanizmusok az irodalmi műben.
Krúdy Gyula: Utolsó szivar az Arabs Szürkében | |
| | Elkötelezettség és ambivalencia | Mészöly Miklós Saulusának lélektani implikációi | |
| | Nyomozás vagy azonosulás? | Rítus / rend. Ingmar Bergman | |
| | Az önismeret drámája | Szemben önmagunkkal / Rend. Ingmar Bergman, 1976. | |
| | Önmeghatározás és drámai emberábrázolás | Gyermekkori agresszió és szocializáció. (A kicsi, Légy jó
mindhalálig); Felnőttkori antiszociális megnyilvánulások, agresszió
, kegyetlenség (Barbárok, Szegény emberek, Árvácska).
Az író és alteregói (Míg új a szerelem, Sárarany, Tündérkert) | |
| | Kilátás az Arabs Szürkéből | Krúdy Gyula: Utolsó szivar az Arabs Szürkénél. Alkotás és személyiség pszichológiai megközelítése Krúdynál. Halál, öngyilkosság, szerelem és evés (mint központi téma) Krúdynál. Pszichoanalitikai értelmezés.
| |
| | Anna Karenina családterápiás megközelítése | Családi viszonyok, kapcsolati minták Tolsztoj Anna Kareninájában | |
| | Előzmények a századvégről. A lélektaniság jegyében. | Toldy István : Anatole (1872), Asbóth János : Álmok álmodója (1876) | |
| | Kassák Lajos lélektani művészregénye | Egy lélek keresi magát / Kassák Lajos | |
| | Polgár és művész (Tersánszky Józsi Jenő : A félbolond, 1941) | | |
| | A "kemény filmek" szimbolikája és hatása az ifjúkori személyiségre | Vizsgálat | |
| | A két vers pszichológiai analízise | Babits Mihály: Ősz és tavasz között
Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek | |
| | József Attila lelki összeomlása | J.A. utolsó hónapjairól. A Flóra által vele készített Rorschach-teszt kiértékelése. | |
| | Főhős analízisben - a Trisztán mítosz.... | néhány pszichológiai aspektusa | |
| | A halász meg a felesége | A mese lélektani értelmezése. | |
| | A daloló, szökellő madár | A mese lélektani elemzése, férfi és nő a mesében. | |
| | Gulácsy Lajos | patográfiája | |
| | Ivan Fjodorovics Karamazov | Dosztojevszkij: Karamazov testvérek | |
| | Kohlhaas Mihály | A terrorizmus pszichológiai rejtélye, Kleist narratívája, Kleist élete és halála, Kohlhaas Mihály története, "Kohlhaas-szindróma" | |
| | Hamlet a pszichoanalízisben | 1. Recepciós hagyomány - Hamlet, a szelf-imágó
2. Hamlet: a szelf konfliktusos természetének szimbóluma - Freud értelmezése 3. Lacan Hamletje: a metonimikus szelf-imágó 4. Nicolas Abraham - a Hamlet allegorikus-karakterikus konstrukciója és a szellem szava | |
| | A fikcióteremtő képzelet | Akutagawa A cserjésben c. elbeszélésének lélektani elemzése. | |
| | Pszichoanalízis, pszichológia és modern magyar irodalom | 1910 Ferenczi Sándor: Lélekelemzés | |
| | A folklór képi nyelve | A folklór szakrális-mágikus képei; A platonista képfelfogás; 20. sz-i pszichologizáló mítoszelméletek; Archetípusok - szimbólumok | |
| | Mese A napfény ízé-ről - | utazás a belső erőforrások birodalmában (pszichológia, esszé)
A napfény íze / rend. Szabó István, 1999. | |
| | A lélektani ábrázolástól a lényegig | Új lélektaniság a magyar prózairodalomban: Kosztolányi elbeszéléseitől (Sakk-matt, A kövér bíró, Április bolondja; fordulópont: Lidérc (1911))a regényekig: Néró-tól az Édes Anná-ig. | |
| | Kosztolányi elbeszélő művészete két nézetben | K. "négy fő művében (regényeiben) nem a lélektani ábrázolást modernizálta, hanem megteremtette a modern magyar regényt." | |
| | Az elme nem-esítése | Eugene O'Neill Vágy a szilfák alatt és Sam Shepard Hazug képzelet c. drámájában | |
| | A háborús poszttrauma mint elkülönítő létállapot | Posztpatológiai esetregény. Az első világháború tapasztalatai és a társadalomszociológiai- ill. pszichológiai tanulmányok ötvözése. Farkas Geiza: A fejnélküli ember | |