Lista | Dátum | Cím | Leírás | |
| 2019-10-01 | A halál teológiai kérdésköre Pilinszky János publicisztikai írásaiban | A halál teológiai kérdésköre Pilinszky János publicisztikai írásaiban | |
| 2019-01-01 | Halál, telefon és hang Babits Mihály Haláltánc című költeményében | Babits Mihály Haláltánc című költeményéről | |
| 2019-01-01 | Szerelem, átok, halál és az én eltűnése | József Attila Nagyon fáj és Magány című verseihez | |
| 2019-01-01 | Eszméletvesztések | Észrevételek az Esti Kornél tizenhatodik fejezetéhez | |
| 2019-01-01 | Működött az isteni kegyelem | Haldoklás és gyász az Ondrok gödrében | |
| 2019-01-01 | Idegenség és emlékezet | A halál alakzatai az Ondrok gödrében | |
| 2016-12-01 | "Eltűnni csak" | A halál mint kánon- és kultuszinformáció Borbély Szilárd életművében. Borbély haláláról (és életéről), és ennek kapcsán írásainak önéletrajzi elemeiről. | |
| 2016-02-01 | Az anya halálának feldolgozása kiss Judit Ágnes költészetében | Tanulmány Kiss Judit Ágnes verseiről | |
| 2015-07-01 | Beckett halálai. A remény | A halál, elmúlás megjelenése Samuel Beckett néhány elbeszélésében: Rosszabbra fel; Rosszul látva, rosszul mondva; Társaság; stb. | |
| 2014-06-01 | Az újraolvasó Esti Kornél | Kosztolányi halál-felfogása. Számadás-ciklus versei, Esti Kornél éneke. | |
| 2014-03-01 | Gion Nándor temetői | Gion Nándor: Zongora a fehér kastélyból, Postarablók, Latroknak is játszott. | |
| 2013-07-01 | "Öreg csont, ifjú csont" | A haláltánc mesterei: Babits és Weöres. | |
| 2013-06-01 | A megtartó felejtés | A kőszívű ember fiai temetési imájának olvasatai | |
| 2013-06-01 | Kétszer a halálról | Weöres Sándor két "halálverséről", a harmincéves korában írt Meghalni c. verséről és a hatvanhat évesen írt Bolero c. verséről. | |
| 2013-01-01 | Határ Győző halállírájáról | Határ Győző búcsúverseiről. (Télikék) | |
| 2013-01-01 | Határ Győző halállírájáról | Határ Győző búcsúverseiről: Golghelóghi, Télikék. | |
| 2012-02-01 | Az alvilágjárás mint a mitológia provokációja | Alvilág és halál viszonya Euripidész és Seneca Héraklész-drámájában. Héraklész Mainomenosz, Hercules Furens. | |
| 2011-12-01 | Tájkép halállal | Sebők Melinda: Halálmotívum Rónay György és Pilinszky János tájköltészetében | |
| 2011-07-01 | "amikor beszélek, a halál beszél belőle" | Halál és megnevezés Maurice Blanchot Halálos ítélet c. művében. | |
| 2011-06-01 | "Fellebbenteni a nyelv fátylát..." | Bergson (Idő és szabadság) és Esterházy (Esti 12. fejezete) - a halál (barát halálának) leírása, mint az intimszféra irodalmi megjelenítése. | |
| 2011-01-01 | A szerelem és a halál alakzatai... | József Attila "Flóra-verseiben" | |
| 2010-10-01 | "Halálarcok" | A halál és az én viszonya Kosztolányi Dezső három versében. Ó, a halál (A szegény kisgyermek panaszai, (1910-1923); A lelkem oly kihalt, üres (A bús férfi panaszai, 1924); Csomagold be mind...(Meztelenül, 1928-1935) | |
| 2010-10-01 | A halál viselete - halálfélelem és társadalmi deviancia | Jelen tanulmány célja, hogy felvázolja azoknak a társadalmi mechanizmusoknak a működését, amelyek a halálfélelmet és a halandóság okozta szorongást hivatottak kezelni, továbbá hogy megvizsgálja, milyen társadalmi hatásai voltak e mechanizmusok nyugati világban tapasztalható meggyengülésének, különös tekintettel a társadalmi devianciákra. | |
| 2010-05-01 | A sors és az iő értelmezése... | a "Halál" témáját tárgyaló népmesékben | |
| 2010-03-01 | A vég és a határoltság szerepe Balázs Béla... | Halálesztétikájában és A Kékszakállú herceg várában | |
| 2010-03-01 | Csend, most a Halálesztétika szól hozzátok... | Balázs Béla A csend c. meséje mint a Halálesztétika kiteljesítésének kísérlete | |
| 2009-07-01 | A gyász képtelen képei | Borbély Szilárd: Halotti Pompa | |
| 2008-02-01 | "Én vidoran haldoklom..." | A saját halál Petri György lírájában | |
| 2006-06-01 | Szimbólum és allegória | Halálvariációk a városban az Utas és holdvilág / Szerb Antal példáján | |
| 2005-10-01 | "Nem hal meg senki szebben..." | Dsida Jenő a halál közelében. | |
| 2005-03-01 | "Ember, ne gyűlöld a halált" | Beszélgetés Gáll Istvánnal. | |
| 2005-01-01 | A gyász ábrázolása és kifejezése az irodalomban | Változatok a gyászra: Arany János: Tetemrehívás, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, József Attila: Kései sirató, Németh László Gyász, Janus Pannonius: Midőn beteg...stb.
A megfigyelt gyász versei: Iliász; Balassi Bálint: Kiben az kesergő Céliáról ír; Arany János: Kertben; Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai - Azon az éjjel...
A megélt gyász versei: népi siratók, Karinthy Frigyes: Halott, Nemes Nagy Ágnes: A halott, Rába György: A gyász, a kóbor eb | |
| 2005-01-01 | A megrendezett halál | Pasolini messianisztikus halálképe | |
| 1997-07-01 | Motívumok pusztulása | Szilágyi István: Kő hull apadó kútba | |
| 1997-02-01 | Az édes mosolyú csapdavető | Thomas Mann: Halál Velencében | |
| 1996-03-01 | Szerelem és halál Ady Endre költészetében | Mihályi Rozália mérgezett csókja | |
| | Kilátás az Arabs Szürkéből | Krúdy Gyula: Utolsó szivar az Arabs Szürkénél. Alkotás és személyiség pszichológiai megközelítése Krúdynál. Halál, öngyilkosság, szerelem és evés (mint központi téma) Krúdynál. Pszichoanalitikai értelmezés.
| |
| | A tizenharmadik tündér | Mese, álom, halál | |
| | Halál a mesékben | A halál - megjelenési formái; mint beavatás; Halottak visszatérése; Túlvilági utazások; Tetszhalottak és élőhalottak; Halhatatlanság; Műmesék halálképe | |
| | Létvesztés és versbeszéd | A halál idegensége - a létvesztés jelentés-köre Petri György költészetében.(Bach kapcsán, Bibó temetése, A séta, A végén, Sanzon, Mosoly, Rímek, Elmegyünk, Búcsúzás, Vagyok, mit érdekelne, Portrészerű, Halálomba belebotlok, Találkozás, Sírvers, Ábránd stb.)
| |
| | A mese műfaji sajátosságai | A mese: irodalom; A mesék antropológiai megközelítése; Mese, álom, halál és filozófia; A gonosz a mesében. | |
| | Új, magasabb összhang távlatai | Egyéni újjászületés -
Ivan Iljics halála | |
| | Háló és hal | Halálversek a magyar irodalomban | |
| | A halál választása: a halandóság ajándéka Középföldén | A halál Középföldén | |
| | Az elmúlás poétikája | A haláltapasztalat esztétikai közvetítettsége a két világháború közötti magyar költészetben. Tart.: Terra incognita? Közvetítettség. Jajra csap a legszebb rímmel - Kosztolányi Dezső, Ősz és tél között, A múlás etűdjei - Weöres Sándor Rongyszőnyege, Vigasz és nyelv (Dsida, Radnóti, József Attila, Teljesség és vég - Harmadik szimfónia | |
| | A boldogság ünnepe. | A Hajnali részegségtől a kórházi beszélgetőlapokig | |
| | A templomrabló imádsága | Krúdy Gyula hasonlatai ( "Az ágy alól a csizmahúzó kandikált,mint egy leskelődő kiskutya") | |
| | Prófécia és krónika | Ady Endre: A halottak élén c. verseskötetéről. Említett versek: Emlékezés egy nyár-éjszakára, A Rémnek hangja, Mai próféta átka, Krónikás ének | |
| | A lassan elsötétedő világ | Krasznahorkai László Kegyelmi viszonyok című novelláskötetéről | |
| | A halál hasznosítása és az újrahasznosított "élete" | Bartók Imre és Szerényi Szabolcs new weird fictionjei. Az Éhség című novelláskötetről és a Virágba borult világvége című regénytrilógiáról. | |