Keresés

Forrás típusa:
Keresendő :
Tanulmány szerzője:
Tanulmány címe (címtöredék):
Tárgyszavak:
Minimum dátum: Naptár
Maximum dátum: Naptár
Találati listában megjelenő mezők:
Cím 
Leírás 
Forrás név 
Szerző 
Kezdőoldal 
Záróoldal 
Tárgyszavak 
Könyvtári jelzet 
Megjegyzés 
Egy oldalon megjelenő találatok száma:
 

Találatok

108 db találat
ListaDátum downCímLeírás
2001-04-01Jelentős és jelentőség. Három halálvers - Arany, Reviczky, KosztolányiMég ez egyszer.../ Arany János Számlálgatom.../ Reviczky Gyula Öszi reggeli / Kosztolányi Dezső
2001-01-01Egy kitűnő elbeszélés a kora reformkorból(Csató Pál: A fantaszta)
2000-09-01Illyés Gyula : Egy mondat a zsarnokságról
2000-05-01A koraromantikus elbeszélés mesterpéldája (Kölcsey : Avadászlak)
1999-10-01Az ÚjholdA folyóirat és köre.
1999-07-01Küzdelem egy hiteles magatartásrólAzarel / Pap Károly
1998-03-01A TücsökzeneSzabó Lőrinc: Tücsökzene
1998-01-01Három új versbeszédmód....a háború utáni Nyugat korában 1.Szabó Lőrinc
1997-12-01\"Problémaversek\"Szabó Lőrinc emberszemléletének összefoglalása a Huszonhatodik év Utóhangjában.
1997-06-01Búcsú egy magatartástólSzabó Lőrinc: Két ország határán. Az áldialogicitás, mint verskeret.
1997-03-01Az ötvenes évekről..Katalin utca / Szabó Magda
1997-01-01Babits irodalomszemléletének alakulásaMagyar irodalom (1913, tanulmány) Az irodalom elmélete (1919, egy. előadás) és Az európai irodalom története (1939) művei alapján.
1994-11-01Találtam egy könyvetHeltai Jenő Kis királyok c. könyvéről. Egy jókedvű szatíra.
1994-04-01Tragikum az életrajzban - tragikum a versekbenRadnóti Miklósról
1993-03-01Költői számadások 2.Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhitat
1993-01-01Költői számadások 1."...bírjuk mi is, ha ők kibírják..." Kosztolányi Dezső: Ének a semmiről
1991-08-01Széchenyi - a nagy változások értő embereSzéchenyi Istvánról
1991-04-01A regényíró drámai remekléseMárai Sándor: A kassai polgárok
1989-10-01Az elméleties gyakorlat - a gyakorlatias elmélet embereKemény Zsigmond művelődéseszménye
1989-04-01Nietzsche versei - immár magyarul isNietzschéről
1987-10-01A Nagy Enciklopédia gondolatvilágaCímszavak a Nagy Enciklopédiához / Karinthy Frigyes
1987-07-01Kassák klasszicizálódásaKassák Lajos. Költészet a meditáció s a kontempláció jegyében.
1987-05-01A jövő biztonságvágyának eufóriája. Örömhöz / Kassák LajosÖrömhöz / Kassák Lajos Tematikus szám. K.L. 100. születésnapjára!
1986-11-01A csöndes tűnődés költője (Tóth Árpád)
1986-04-01A mindig újra megszeretett költőTóth Árpád jubileumára
1984-11-01Tragikus hittevés a költészet mellett (Hangnem és magatartásRadnóti Miklós költészetében.
1983-10-01Babits Mihály: Mint különös hírmondóSzerep, vállalás, identifikáció.
1982-11-01Erkölcsi autonómia - művészi autonómiaA Puszták népe műfaji kérdéseiről. Illyés Gyula szociográfiájáról.
1982-08-01Kérdések a Buda halála körülArany János: Buda halála
1981-04-01"Az én falum" írója - "Az én falum" világaGárdonyi Géza Az én falum
1981-01-01Az eszmélkedő, kései Mikszáth. A kései novellákrólNovellaművészetének korszakilletékességéről
1976-02-01Távolodás a romantikától, egy összetettebb személyesség jegyébenArany János: Évek, ti még jövendő évek
1975-03-01Életképforma és regényA Jókai-olvasás állomásai
1972-02-01Bródy Sándor: Rembrandt eladja holttestétBródy Sándor novellájáról
A hit hitele (Szerepvers?)Pilinszky János: Egy arckép alá
Két szerelmi versciklusKesergő és Boldog Szerelmei / Kisfaludy Sándor A huszonhatodik év / Szabó Lőrinc (ld.o.)
Bródy Sándor: Rembrandt eladja holttestétnovellaelemzés
Az ódához emelt dal (Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van
A fragment fölénye (Arany János: Balzsamcsepp)
A fragment fölénye (Arany János: Még ez egyszer...)
Világkép és irodalomfölfogásBabits Mihály európai irodalomtörténete
Babits Mihály: Ösz és tavasz között
A klasszikus óda megújításának mesterpéldája (József Attila:
Az imitációs versalkotás egy példája (József Attila: Az a sz
A könyörgés artikulációja a reménység jegyében
A fájdalom kiáltása (Kölcsey Ferenc: Elfojtódás)
A nyugalom vágyának egyetemesítése (Vajda János: A vaáli erd
Tragikumba hajló tragikomikum
A fragment fölénye (Arany János: Balzsamcsepp)Arany János: Balzsamcsepp
Az imitációs versalkotás egy példája (József Attila: Az a szJózsef Attila: Az a szép, régi asszony
A klasszikus óda megújításának mesterpéldája (József Attila:József Attila: A Dunánál
A halálhívás és az életremény vitája (Radnóti Miklós: ErőlteRadnóti Miklós: Erőltetett menet
Liturgikus emlék mint tárgyiasító versszerkezet és verskeret
Az önmegszólító verstípusrólCsak posta voltál / Babits Mihály
A könyörgés artikulációja, a reménység jegyében (Balassi Bál
A könyörgés artikulációja, a reménység jegyében (Balassi Bál
A fájdalom kiáltása (Kölcsey Ferenc: Elfojtódás)
A fájdalom kiáltása (Kölcsey Ferenc: Elfojtódás)
Az ódához emelt dal (Petőfi Sándor: Itt van az ősz...)
Az ódához emelt dal (Petőfi Sándor: Itt van az ősz...)
A nyugalom vágyának egyetemesítése (Vajda János: A vaáli erd
Az elégiába forduló dal (Vajda János: A vaáli erdőben)
Hasonlóság, hasonlat, példázat(Babits Mihály: Balázsolás)
Hasonlóság, hasonlat, példázat(Babits Mihály: Ősz és tavasz)
A szenvedés verse (Babits Mihály: Balázsolás)
A szenvedés verse (Babits Mihály: Balázsolás)
József Attila egy kései verstípusárólJózsef Attila időszembesítő verstípusáról.
Még, már most (József Attila egy kései verstípusáról)József Attila időszembesítő verstípusáról.
A fragment fölénye (Arany János: Balzsamcsepp, Még ez egysze
Megvilágosodás és korforduló (Két heurisztikus élményű vers
Az imitációs versalkotás egy példája (József Attila: Az a sz
A klasszikus óda újraalkotása (József Attila: A Dunánál)
Az életremény és halálhívás vitája (Radnóti Miklós: Erőltete
A fragment fölénye (Arany János: Még ez egyszer...)Arany János: Még ez egyszer...
Az elgondolhatatlan álorcáiA szerep jelentősége Kosztolányi Számadásában.Pl. Szeptemberi áhitat, Hajnali részegség, Harsány kiáltások tavaszi reggel, Marcus Aurelius.
A válságba jutott kisember írója : Petelei István
Az élet profán liturgiája: Tömörkény István
A lektűr magyar mestere: Herceg Ferenc
Szemközt egy legendával : Justh Zsigmond epikája
A kimondás törvénye. A kései József Attila világképéről éspoétikájárólk.
A magatartás kiküzdésének drámai versei. Illyés drámai.....monológjai, két versét a Nem menekülhetsz és A kacsalábon forgó vár c.ket külön kiemelve.
Egy gazdag táj gazdag költő fia. Simon Istvánról
Ösz és tavasz között.Hasonlóság, hasonlat, példázat
A szenvedés verse. Balázsolás
Az Erósz teljességének vágya. Tisztázó vallomás Babits Timár...Virgil fia című regényében.
A látszatlét világa-s a kitörés kísérlete. Babits: Halálfiai
Mindenütt csak kék az égAz egyetemesség és viszonylagosság költői élménye a fiatal Babitsnál. Babits Mihály: Cigánydal
Hasonlóság, hasonlat, példázat(Egy Babits-vers néhány példázata)
Kölcsey Ferenc: Elfojtódás
Vajda János: A vaáli erdőben
Még, már, most: József Attila egy kései verstípusáról
Az önmegszólító verstípusról (Babits, Kosztolányi, József A..Csak posta voltál / Babits Mihály Számadás / Kosztolányi Dezső Tudod,hogy nincs bocsánat / József Attila
József Attila: Talán eltünök hirtelenverselemzés
Kosztolányi Dezső: Számadás
Illyés Gyula : Egy mondat a zsarnokságról-
Az önmegszólító verstípusról (József Attila: Tudod, hogy...)József Attila Tudod, hogy nincs bocsánat c. verséről.
A közérzület poétikai következményei (Baudelaire: Öszi ének)
József Attila: A Dunánálelemzés
József Attila: Az a szép, régi asszonyelemzés
Az önhitt ismeret ellenében: Az Esti Kornél szemléleti és......műfaji problémái Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Az Apokalipszis közelében: Egy ősi műfaj mai rokonaPilinszky János: Apokrif
Még, már, most: József Attila egy kései verstípusáról
A Babits-vers mint hasonlatŐsz és tavasz között
A műfajváltás és szemléletalakulás kérdéséhez, KosztolányinálAz Édes Anna fontossága Kosztolányi munkásságának művészi-szemléleti-műfaji alakulásában. A mindenkori és mindenfajta kiszolgáltatottság ábrázolása. (regényben majd versekben is: Számadás)
Szimbólum és szimbolizmusÁttörés a "modernitás" törekvéseibe a hazai irodalomban
Két író egy tükörbenMikszáth Jókai-életrajzáról: Jókai Mór élete és kora.
Az első csúcs: Te meg a világSzabó Lőrinc kötetéről
Expresszionista vonások az induló Szabó Lőrincnéla Föld, erdő, isten (1922) c. kötetből a XXXV. a Fák között c. vers alapján.