| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| 2022-11-01 | Költészet és költőiség | Nemes Nagy Ágnes a hatástörténetben | |
| 2022-02-01 | Mi az, hogy műalkotás? | Az irodalmi olvasás kérdései hermeneutika és dekonstrukció után | |
| 2021-04-01 | Az epika atmoszférája | Stendhal, Tolsztoj, Flaubert, Hamsun, Kosztolányi, Márai | |
| 2020-01-01 | A próza hangja. Kérdések a Márai-dallam körül | A nem szemantikai elemek hatásformái Márai prózaírásában | |
| 2019-10-01 | Kánon és befolyás | Az irodalmi autoritás kérdéséhez | |
| 2018-04-01 | "Gyík egy napsütötte kövön" | Szabó Lőrinc és a modern líra biopoétikai kezdetei | |
| 2017-09-01 | Irodalom és nyelvi tudat a magyar modernségben | Irodalom és nyelvi tudat a magyar modernségben | |
| 2016-08-01 | Boldogan és megtörötten? | A "fenséges" alakzatai a Hajnali részegség esztétikai tapasztalatában. | |
| 2015-07-01 | Honnan és hová? | Az "önmegszólító" vers távlatváltozása a kései modernség korszakküszöbén. Kosztolányi Dezső: Ha negyvenéves... című verséről. | |
| 2009-02-01 | Budapest - Bécs - Berlin | A Nyugat és a közép-európai modernség | |
| 2009-02-01 | A Nyugat kultúrafogalma és kulturális orientációja | A tanulmány mindeddig nem vizsgált problémára irányítja a figyelmet: azt elemzi, a Nyugat modernizációs törekvései milyen kultúra-felfogáson alapulnak. | |
| 2008-03-01 | "magát mondja ami írva van" | Jegyzetek az újabb magyar líráról | |
| 2006-01-01 | A vers hangja és tekintete | A humán jelenlét felfüggesztése a kései József Attila költészetében | |
| 2005-10-01 | Ismétlés, intratextualitás, inskripció | Paul de Man : A temporalitás retorikája c. művéről.
(Posztmodern irodalomelmélet) | |
| 2005-02-01 | A "szerelmi" líra vége | "Igazságosság " és az intimitás kódolása a későmodern költészetben. Szabó Lőrinc: Semmiért egészen | |
| 2004-02-01 | Az esztétikai tapasztalat önér... | 2. Kosztolányi: Pacsirta | |
| 2003-02-01 | Szellemi stúdium vagy a szövegiség technológiája? | (Az irodalomtudomány "helynélkülisége" a modernség záróküszöbén) | |
| 2001-10-01 | Nietzsche - 2000 (A "végtelen interpretáció" története : | nyelviség és antropológia között) | |
| 2001-03-01 | Arc és kánon - Az önértelmezés (nyelvi) eseményei az... | Ember és szerep-ben / Németh László | |
| 2000-03-01 | "Szétterült ütem hálója" : Hang és szöveg poétikája :... | a későmodern korszakküszöb József Attila költészetében.
József Attila-recepció változásai.
A tanulmányban legtöbbször megidézett mű az Eszmélet. | |
| 1999-12-01 | A szövegek ártatlansága. A nemzeti kánon és a.... | modernség... | |
| 1999-03-01 | Az elidegenített nyelv "beszéde".A ló meghal../ Kassák Lajos | Az avantgard hagyomány kérdéséhez. | |
| 1998-01-01 | Az (ön)függőség.. | Az Illyés-líra kriptotextusai. | |
| 1997-11-01 | A saját idegensége | A nyelv "humanista perspektívájának" változása és a műfordítás a kései modernségben | |
| 1996-09-01 | A „befejezett" műalkotás - a befogadás illúziója és az olvasás retorikája között | Az esztétikai tapasztalat nyelviségének kérdéséhez | |
| 1995-12-01 | Az én és az írás ... | | |
| 1995-11-01 | A \"beszélő\" nyelv... | Esterházy Péter | |
| 1995-11-01 | Szövegköziség, megszakítottság és a jelentés megszilárdíthatatlansága | Esterházy Termelési-regénye és a posztmodern korszakküszöb | |
| 1995-10-01 | A szépirodalom "újralétesítése" | Esterházy írásmódja és a posztmodern nyelvhasználat kérdései a 80-as évtizedben | |
| 1995-01-01 | A beszéd, a történet és a dolgok | Esterházy Péter pályakezdése | |
| 1994-06-01 | A lírai mnemotechnika és..."újraírása" | Kovács András Ferenc | |
| 1990-05-01 | Klasszikus modernség - kartéziánus értéktávlatban | Márai Sándor: San Genarro vére | |
| 1987-01-01 | A különbözés esélyei | Szempontok a posztmodern fogalmánakmeghatározásához | |
| 1986-03-01 | A példává emelt szerep regényei | A regényíró Németh László az Iszony fordulata után. Iszony, Égető Eszter, Irgalom | |
| 1985-06-01 | Személyiségkép és epikaiság :Poétikai módosulások természete | A poétikai módosulások természete Németh László 1945 utáni regényeiben. Gyász, Utolsó kísérlet, Iszony, Égető Eszter, Irgalom | |
| 1985-05-01 | Bevezetés egy valódi "szépirodalomba" | Esterházy Péter Kis magyar pornográfia c. könyvéről | |
| 1984-05-01 | Szemlélettörténet versprózában | Orbán Ottó: Helyzetünk az óceánon | |
| 1984-04-01 | Az epikai jelentésképzés változásai | Szempontok a Tanú utáni Németh László regényeinek újraértelmezéséhez | |
| 1982-07-01 | "Nem az elveszett éden a tét" | Esterházy Péter: Függő | |
| 1979-08-01 | Cseres Tibor: Parázna szobrok | Cseres Tibor művéről | |
| 1979-02-01 | Bereményi Géza: Legendárium | Bereményi Géza: Legendárium | |
| 1978-10-01 | Bárány Tamás: A bíró | Bárány Tamás A bíró c. művéről | |
| 1978-04-01 | Konrád György: A városalapító | elemzés | |
| 1977-05-01 | Gáll István: A ménesgazda | elemzés | |
| 1974-07-01 | Metszet és pillanatkép | Déry Tibor Kedves Bópeer...! és Moldova György Negyven prédikátor című könyvéről | |
| | Egy magyar epopeia kísérlete | Németh László: Jegyzetek az Utolsó kísérlet 1-2. kötetéhez | |
| | Értékelv és sorsazonosság | Németh László: Kocsik szeptemberben | |
| | Benn, Gottfried: Éj habja | elemzés | |
| | Küldetéses hős - új epikai rajzolatban | Németh László: Alsóvárosi búcsú | |
| | Az új lírai beszéd a válaszok horizontváltásában | Petri György: A delphoi jós hamiscsődöt jelent c. verséről | |
| | Beszédaktus, szerepkör, irónia | Az Isten háta mögött, mint elbeszélés.
Móricz Zsigmond. | |
| | Csupasz tekintet, szép embertelenség | József Attila és a humán viszavonulás költészete | |
| | A regényi fikció három modellje | Németh lászló: Iszony; Déry Tibor: G.A. úr X.-ben; Ottlik Géza: Iskola a határon | |
| | Az epikai tárgyiasság új alakzatai | Illyés Gyula: Puszták népe | |
| | Történelmi érzelmek iskolája | Illyés Gyula: Beatrice apródjai | |
| | A szöveg tartományai | Esterházy Péter: Függő; Ki szavatol a lady biztonságáért? | |
| | Családregény és "kistörténelem" | Lengyel Péter: Cseréptörés | |
| | Alkat, sors, történelem | Galgóczi Erzsébet: Törvényen belül | |
| | Hitelesség vagy megformáltság? | Gáll István: Vaskor | |
| | Rapszódia térben és időben | Csoóri Sándor lírai portréjához | |
| | Antimetaforizmus és szinkronszerűség | A líra mint esztétikai hatásforma a konkrét költészetben | |
