József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Eisemann György
58 db találat
Dátum | Cím | Leírás | |
---|---|---|---|
2022-01-01 | Adagio barbaro | Móricz Zsigmond: Barbárok | |
2020-06-00 | "Én Uram, légy én szerkesztőm..." | Arany János Munkái, Kisebb költemények 3. A kritikai kiadás újabb kötete. | |
2020-03-00 | Vazul hangja | A lírai beszéd az Ady-olvasásban | |
2018-04-01 | A Genezis mint technológia | Jókai Mór travesztiája Jules Verne modorában | |
2017-04-01 | A zenei hang mint metafora Arany János költészetében | Arany János költészete | |
2016-01-01 | Emlékező életképek | Villányi László: Folyótól folyóig (recenzió) | |
2015-01-01 | Hajnali háromkor - a Tenebrae után | Varga Mátyás: hajnali 3 | |
2013-04-01 | "Piéta és laterna mágika" | Jelenlét és képzelet Pilinszky János lírájában. | |
2011-05-01 | "És vajon angyal angyalit észlel-e csak...?" | A létérzékelés nyelvi közegei Rilke duinói elégiáiban | |
2010-03-01 | Fantasztikum és médium | Cholnoky Viktor: Olivér lovag | |
2008-12-01 | Politikum, nyelv, médium a romantikus regényben | Jókai Mór: Az élet komédiásai, Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon | |
2008-04-01 | A modernitás médiuma | 100 éves a Nyugat (Nyugat-konferencia, 2008.10.09.) | |
2007-08-01 | Költészet a költésről | A romantikus hagyomány "romantikátlanító" figurálása Arany János lírájában | |
2007-03-01 | Leckék az "ifjú" olvasónak | "Mester Jókai" A Jókai-olvasás lehetőségei az ezredfordulón | |
2007-01-01 | Elhallgatás, beszéd, szubjektum Kemény Zsigmond regéneiben | Recepció-változások K.Zs.regényeiben: Özvegy és leánya,A rajongók; Zord idő | |
2006-08-01 | Egy kézirat közegváltása: a konzervativitás mint olvasástapasztalat | Az Őszikék lírája | |
2006-07-01 | "Mégis új..." | A romantikus költészet modern retorikája Ady lírájában | |
2001-06-01 | A romantikus elbeszélés retorikai hatásfunkciói | A narrátor visszatekintő beszédhelyzetének hatáselemzése Jókai Mór: A kőszívű ember fiai c. regényében | |
2001-03-01 | "Mint alvadt vérdarabok..." (A bűn nyelve és énje ... | József Attila költészetében. | |
2001-02-01 | A "befagyott emlékezet" és a "világfolyás" (Vajda János.... | A kárhozat helyén / Vajda János | |
1995-06-01 | Villányi László : Az alma íze | ||
1989-04-01 | Odysseus és a szirének | Babits Mihály novellájáról | |
1982-12-01 | Átváltozás és áldozat | Tóth Erzsébet: Gyertyaszentelő | |
A lírai én mitológiája Ady Endre költészetében | elemzés | ||
Sziszüphosz köve és csillaga | tanulmány | ||
Jelek az apokalipszisről. (Umberto Eco: A rózsa neve) | (Umberto Eco:A rózsa neve) regényről | ||
Hörderlin, Friedrich: Az élet fele útján | Az élet fele útján / Friedrich Hölderlin verselemzés | ||
Hüperion és a görög templom(Hölderlin és Heidegger egy közös | motívumáról) | ||
Midász a századfordulón | Midász király, mint metafora, "sorsképlet-jelölő" a századforduló irodalmában. Ambrus Zoltán: Midas király. Említett művek. Cholnoky László: Régi ismerős, Asbóth János: Álmok álmodója, Toldy István: Anatole, Justh Zsigmond: a pénz legendája, Művészszerelem, Bródy Sándor: Faust orvosa, Csáth Géza: A sebész, Ópium, Ady Endre: Álmom az Isten, Balázs Béla, Lovik Károly stb. Rilke, Thomas Mann, Camus. | ||
Komjáthy Jenő: A homályból | verselemzés | ||
Szophia mítosza Komjáthy Jenő lírájában | Komjáthy Jenő: Szophia mítosza | ||
Angyali igék. Madách Imre Az ember tragédiája | A lét biblikus ősképe és történetisége a Tragédiában. Motívumok: anyag(létező) űr(tér) változatlan(öröklét) idő(változás) boldogság bölcsesség(tudás) kifejtése,megoldás tragikum kérdése. | ||
"Barbárok" a Móricz-prózában | Móricz Zsigmond: Barbárok | ||
Poe, Edgar Allan: A holló | verselemzés | ||
Halálmítosz, nyelv, szubjektum/ | Szerb Antal: Utas és holdvilág | ||
Hesse, Hermann: Narziss és Goldmund | elemzés | ||
Ady Endre: Özvegy legények tánca | verselemzés | ||
Létértelmező motívumok Az ember tragédiájában | tér-idő-tudás, anyag-öröklét-boldogság, tragikum kérdése | ||
Egy jellemábrázolás | Az a fekete folt / Mikszáth Kálmán | ||
A kozmosztól a szigetig | Az arany ember / Jókai Mór Romantizálás és regényforma Az arany emberben | ||
Lélekút és kötetkompozíció (Komjáthy Jenő: A homályból) | A homályból / Komjáthy Jenő Szimbolizmus, misztika-gnószis. | ||
Kultusz és történet (Bródy Sándor: Rembrandt) | |||
Az Arany-balladák tragikumához | Arany János balladái. A tragikum változatai | ||
A végesség démonizmusa | Álomszimbólumok Csáth Géza novelláiban | ||
Vágy és választás (Babits Mihály: Odysseus és a szirének) | |||
Tantalosz a századfordulón | |||
A "pályakezdés" | A tót atyafiak (Az a fekete folt, Az arany-kisasszony, Lapaj. a híres dudás, Jasztrabék pusztulása); Jó palócok (A néhai bárány, Péri lányok szép hajáról, Tímár Zsófi özvegysége, Szegény Gélyi János lovai) novelláiról Nemzetes uraimék | ||
Irányzatok retorikája | Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában; Két választás Magyarországon | ||
A történelem fikcionálása | Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös; Új Zrínyiász | ||
Anekdoták és különcök | Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma; A sipsirica | ||
A legenda poétikája | Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője | ||
Egy régió elbeszélése | Mikszáth Kálmán: A gavallérok | ||
Irányregény? Riportregény? | Mikszáth Kálmán: Különös házasság; A Noszty fiú esete Tóth Marival | ||
Narratíva és historicitás | Mikszáth Kálmán. A fekete város | ||
Népiesség és klasszicitás | 1857 Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája | ||
Átmenet vagy fordulat? | 1876 Vajda János: Újabb költemények Vajda második pályaszakaszának (kezdete 1872 - A kárhozat helyén) változó értelmezése. (Romantika - szimbolizmus; híd-szerep...) | ||
Modernitás, nyelv, szimbólum | 1906 Ady Endre: Új versek | ||
A Noszty fiú beíródása Tóth Mari esetébe | Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival |