József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Bécsy Tamás
71 db találat
Dátum | Cím | Leírás | |
---|---|---|---|
1999-01-01 | Kire süt a nap? | Süt a nap / Zilahy Lajos | |
1994-06-01 | A történelem: létszint | ||
1982-04-01 | A dráma és a színjáték viszonya | Örkény István: Forgatókönyv | |
1982-01-01 | Az "én" világának drámája | Örkény István: Pisti a vérzivatarban | |
1981-04-01 | Sarkadi Imre drámáinak világáról | Sarkadi Imre drámáiról | |
1980-04-01 | A zseniális tévedés | Teleki László Kegyenc c. drámájáról | |
Egy új és sok "ibseni" dráma | Déry Tibor: A tanúk | ||
Egy új és sok "ibseni" dráma | Magyar drámák,1945-48. Márai Sándor: Varázs, Illés Endre: A mostoha, Sőtér István: Júdás | ||
Az ideologikum túlsúlya | Magyar drámák, 50-es évek. Hétköznapok hősei / Mándi Éva, Az élet hídja / Háy Gyula, A titkárnő / Vészi Endre, Tatárvágás/Szabó Pál, Ezer év / Karinthy Ferenc | ||
Az ideologikum túlsúlya | Szatíra, vígjáték az 50-es években: Uborkafa / Urbán Ernő, Talpsimogató / Déry Tibor, Szabadság-hegy / Gáli József | ||
Nyitott gondolkodásmódok | Magyar drámák, 50-es évek második fele, 60-as évek eleje. Ablakmosó / Mészöly Miklós /1957/ 69-78 p. Vád és varázslat / Kamondy László, Tüzet viszek / Hubay miklós, Oszlopos Simeon / Sarkadi Imre. | ||
Kamaradarabok - vitákkal | Kamaradarabok 1960-as, 70-es évek: Vendégség / Páskándi Géza /1971/ Csurka István drámái: Ki lesz a bálanya?,Deficit, Döglött aknák, Eredeti helyszín. Szakonyi Károly: Életem, Zsóka, Adáshiba, Hong-kongi paróka. | ||
Kamaradarabok - vitákkal | Kamaradarabok, 1970-es évek: Névnap / Kertész Ákos, Vérkeresztség / Hernádi Gyula, Fejek Ferdinándnak / Görgey Gábor. | ||
Jelentős gondolatok drámai beszédekben | Németh László drámái: II. József, A két Bolyai, Nagy család, Utazás, Csapda stb. Illyés Gyula drámái: Ozorai példa, Fáklyaláng, Tiszták, Dupla vagy semmi | ||
A grammatika változatai | Groteszk.Konfliktusos dráma. Örkény István drámái : Tóték, Pisti a vérzivatarban, Forgatókönyv | ||
A grammatika változatai | Spiró György: Csirkefej. Nádas Péter: Takarítás, Találkozás, Temetés | ||
A dráma-beszéd módosulása | Magyar dráma, 80-as évek: Világítók / Kolozsvári Papp László, Lepkék a kalapon / Márton László, A csábító naplója / Nagy András | ||
Ibsen: Nóra | Ibsen, Henrik: Nóra | ||
Szophoklész: Antigoné | elemzés | ||
Shakespeare: Hamlet | rövid elemzés | ||
Moliére: Tartuffe | elemzés | ||
Vörösmarty: Csongor és Tünde | Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde | ||
A huszas évek (magyar sikerdarabjairól) | Az 1920-as évek magyar darabjairól. (Szenes Béla : Az alvó férj; Fodor László : A templom egere; Vitéz Miklós : Egy túlbuzgó fiatalember; Andai Ernő : Hazudj, édes!; Bús Fekete László : 303. hűségszérum; Vaszary János : Angyalt vettem feleségül) drámapoétikai kérdések | ||
A harmincas évek (magyar sikerdarabjairól) | Az 1930-as évek magyar darabjairól.(Lakatos László : Magas Cé; Bús Fekete László : A méltóságos aszszony trafikja; Több mint sze- relem; A hálás kis nő; Bónyi Adorján : Egy kis senki; Édes ellenség; Zágon Isván : Az ígéret földje; Feltételes megállóhely; Andai Ernő : Aranyfüst) drámapoétikai kérdések | ||
Három meg nem valósult lehetőség | Az 1930-as évek darabjai közül háromról. Bús Fekete László : A pénz nem minden; Zilahy Lajos : Szűz és Gödölye; Csathó Kálmán : Fűszer és csemege drámapoétikai kérdések | ||
Madách: Az ember tragédiája | Madách Imre drámájáról (kétszintes misztériumdráma) | ||
Euripides újítása | |||
A Mandragóga jelentősége a vígjáték történetében | |||
Triptichon a Téli regé-ről | |||
Ibsen: Solness építőmester (Az ontológiai drámaelemzés...... | |||
"...sokszerű szó és egy értelem" (Diskurzus a műfajjal) | Az ember tragédiája / Madách Imre Kétszintes dráma: másvilági-evilági szint. Szellemi-anyagi szféra. | ||
Modern cselvígjáték. Molnár Ferenc darabjai | Az Ördög (1970), A testőr (1910), Játék a kastélyban (1926), Olympia (1928), Egy, kettő, három (1929) c. drámáinak cselekményépítése. | ||
Mindennapiság és szenvedély | Balázs Béla három drámájáról: Doktor Szélpál Margit (1906); Az utolsó nap (1913); Halálos fiatalság (1917) | ||
Két dráma - két történelemszemlélet | Pisti a vérzivatarban / Örkény István Godot-ra várva / Samuel Beckett | ||
Az expresszionista dráma-beszéd | |||
A Poétika és a mai műnemelmélet | |||
Egy Babits-vers közlésegységeinek vizsgálata | Ősz és tavasz között | ||
Egyéniség, szociológiai státusz, funkció | Örkény István: Macskajáték | ||
A manipulálás és önmanipulálás | Örkény István: Tóték | ||
A magyar tulajdonságok, magatartások | Örkény István: Vérrokoknok | ||
Viszonyaink a valósághoz | Örkény István: Kulcskeresők | ||
A dráma: sors | a sors Örkény István drámáiban. | ||
Középfajú drámák 1902 és 1917 között | Molnár Ferenc: A doktor úr | ||
A magyar "sikerdarab" | 1917 Herczeg Ferenc: Kék róka | ||
Az önértelmezés hiányai | magyar drámák | ||
A stílus, mint önértelmezés | (Szomory Dezső: Glória, Takáts Alice, Szegedy Annie, Bognár Lujza) | ||
Viszony a történelemhez | (Harsányi Kálmán: Ellák, Herczeg Ferenc: A Híd ; Kodolányi János: Pogánytűz) | ||
Reflexiók a társadalmi kérdésekhet | (Zilahy Lajos: Süt a nap, Németh László: Villámfénynél, Tamási Áron: Tündöklő Jeromos) | ||
Az egyéni dinamizmusok akciói I. | Shakespeare: Antonius és Kleopatra c. drámája | ||
Az egyéni dinamizmusok akciói II. | Shakespeare: A windsori víg nők | ||
A belső és külső helyzetek akciói I. | Corneille drámáiról: Cid és Horatius | ||
A belső és külső helyzetek akciói II. | Racine: Phaedra c. drámája | ||
A belső és külső helyzetek akciói III. | Moliére: Nők iskolája ; Úrhatnám polgár c. műveiről | ||
A belső és külső helyzetek akciói IV. | W. Wycherley: Falusi feleség és W. Congrave: Így él a világ c. darabjáról | ||
A jellem és akció elválása I. | Goldoni: A kávéház, Mirandolina c. művei | ||
A jellem és akció elválása II. | Lessing: Miss Sara Sampson c. műve | ||
A jellem és akció elválása III. | Schiller: Ármány és szerelem, Az orléans-i szűz, Wallenstei c. művei | ||
A jellem és akció elválása V. | Goethe: Stella, Torquato Tasso c. művei | ||
A jellem és akció elválása VI. | Kleist: Pentheszileia , Byron: Manfred c. művek | ||
A jellem és akció elválása VII. | Kleist: Homburg hercege c. műve | ||
A jellem és akció elválása VIII. | Musset: Lorenzaccio c. műve | ||
A jellem és akció elválása IX. | V. Hugo: Marion de Lorme, Hernani, A királyasszony lovagja c. művek | ||
A jellem és akció elválása X. | Büchner: Danton halála c. műve | ||
A különböző akciófajták I. | Hebbel: Mária Magdolna c. műve | ||
A különböző akciófajták II. | Osztrovszkij: Jövedelmező állás, Erdő c. műve | ||
A különböző akciófajták III. | Ibsen: A társadalom támaszai, Babaház, John Gabriel Borkman, Hedda Gabler, Solness építőmester c. művei | ||
Az egyéniségből eredő akciók megszűnése I. | Csehov: Ivanov, Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert c. művei | ||
Az egyéniségből eredő akciók megszűnése II. | Hauptmann: A takácsok c. műve | ||
Az egyéniségből eredő akciók megszűnése III. | Strindberg: Az apa c. műve | ||
Az egyéniségből eredő akciók megszűnése IV. | Augier: Poirier úr veje, Az arcátlanok; Sardou: Fedora c. műve | ||
Az egyéniségből eredő akciók megszűnése V. | Wedekind: A Föld szelleme ; Jarry: Übü király c. műve |