| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| 1999-01-01 | Kire süt a nap? | Süt a nap / Zilahy Lajos | |
| 1994-06-01 | A történelem: létszint | | |
| 1982-04-01 | A dráma és a színjáték viszonya | Örkény István: Forgatókönyv | |
| 1982-01-01 | Az "én" világának drámája | Örkény István: Pisti a vérzivatarban | |
| 1981-04-01 | Sarkadi Imre drámáinak világáról | Sarkadi Imre drámáiról | |
| 1980-04-01 | A zseniális tévedés | Teleki László Kegyenc c. drámájáról | |
| | Egy új és sok "ibseni" dráma | Déry Tibor: A tanúk | |
| | Egy új és sok "ibseni" dráma | Magyar drámák,1945-48. Márai Sándor:
Varázs, Illés Endre: A mostoha, Sőtér István:
Júdás | |
| | Az ideologikum túlsúlya | Magyar drámák, 50-es évek.
Hétköznapok hősei / Mándi Éva, Az élet hídja /
Háy Gyula, A titkárnő / Vészi Endre, Tatárvágás/Szabó Pál, Ezer év / Karinthy Ferenc | |
| | Az ideologikum túlsúlya | Szatíra, vígjáték az 50-es években:
Uborkafa / Urbán Ernő, Talpsimogató / Déry Tibor, Szabadság-hegy / Gáli József | |
| | Nyitott gondolkodásmódok | Magyar drámák, 50-es évek második fele, 60-as évek eleje.
Ablakmosó / Mészöly Miklós /1957/ 69-78 p.
Vád és varázslat / Kamondy László, Tüzet viszek / Hubay miklós,
Oszlopos Simeon / Sarkadi Imre. | |
| | Kamaradarabok - vitákkal | Kamaradarabok 1960-as, 70-es évek:
Vendégség / Páskándi Géza /1971/
Csurka István drámái: Ki lesz a bálanya?,Deficit, Döglött aknák,
Eredeti helyszín. Szakonyi Károly: Életem, Zsóka, Adáshiba, Hong-kongi paróka. | |
| | Kamaradarabok - vitákkal | Kamaradarabok, 1970-es évek:
Névnap / Kertész Ákos, Vérkeresztség / Hernádi Gyula, Fejek Ferdinándnak / Görgey Gábor. | |
| | Jelentős gondolatok drámai beszédekben | Németh László drámái: II. József, A két Bolyai, Nagy család, Utazás, Csapda stb.
Illyés Gyula drámái: Ozorai példa, Fáklyaláng,
Tiszták, Dupla vagy semmi | |
| | A grammatika változatai | Groteszk.Konfliktusos dráma.
Örkény István drámái : Tóték, Pisti a
vérzivatarban, Forgatókönyv | |
| | A grammatika változatai | Spiró György: Csirkefej. Nádas Péter: Takarítás, Találkozás, Temetés | |
| | A dráma-beszéd módosulása | Magyar dráma, 80-as évek:
Világítók / Kolozsvári Papp László, Lepkék a kalapon / Márton
László, A csábító naplója / Nagy András | |
| | Ibsen: Nóra | Ibsen, Henrik: Nóra | |
| | Szophoklész: Antigoné | elemzés | |
| | Shakespeare: Hamlet | rövid elemzés | |
| | Moliére: Tartuffe | elemzés | |
| | Vörösmarty: Csongor és Tünde | Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde | |
| | A huszas évek (magyar sikerdarabjairól) | Az 1920-as évek magyar darabjairól. (Szenes Béla : Az alvó férj;
Fodor László : A templom egere; Vitéz Miklós : Egy túlbuzgó
fiatalember; Andai Ernő : Hazudj, édes!; Bús Fekete László : 303.
hűségszérum; Vaszary János : Angyalt vettem feleségül)
drámapoétikai kérdések | |
| | A harmincas évek (magyar sikerdarabjairól) | Az 1930-as évek magyar darabjairól.(Lakatos László : Magas Cé;
Bús Fekete László : A méltóságos aszszony trafikja; Több mint sze-
relem; A hálás kis nő; Bónyi Adorján : Egy kis senki; Édes
ellenség; Zágon Isván : Az ígéret földje; Feltételes megállóhely;
Andai Ernő : Aranyfüst)
drámapoétikai kérdések | |
| | Három meg nem valósult lehetőség | Az 1930-as évek darabjai közül háromról. Bús Fekete László : A pénz
nem minden; Zilahy Lajos : Szűz és Gödölye; Csathó Kálmán : Fűszer
és csemege
drámapoétikai kérdések | |
| | Madách: Az ember tragédiája | Madách Imre drámájáról (kétszintes misztériumdráma) | |
| | Euripides újítása | | |
| | A Mandragóga jelentősége a vígjáték történetében | | |
| | Triptichon a Téli regé-ről | | |
| | Ibsen: Solness építőmester (Az ontológiai drámaelemzés...... | | |
| | "...sokszerű szó és egy értelem" (Diskurzus a műfajjal) | Az ember tragédiája / Madách Imre
Kétszintes dráma: másvilági-evilági szint. Szellemi-anyagi szféra. | |
| | Modern cselvígjáték. Molnár Ferenc darabjai | Az Ördög (1970), A testőr (1910), Játék a kastélyban (1926),
Olympia (1928), Egy, kettő, három (1929) c. drámáinak
cselekményépítése. | |
| | Mindennapiság és szenvedély | Balázs Béla három drámájáról: Doktor Szélpál Margit (1906); Az utolsó nap (1913); Halálos fiatalság (1917) | |
| | Két dráma - két történelemszemlélet | Pisti a vérzivatarban / Örkény István
Godot-ra várva / Samuel Beckett | |
| | Az expresszionista dráma-beszéd | | |
| | A Poétika és a mai műnemelmélet | | |
| | Egy Babits-vers közlésegységeinek vizsgálata | Ősz és tavasz között | |
| | Egyéniség, szociológiai státusz, funkció | Örkény István: Macskajáték | |
| | A manipulálás és önmanipulálás | Örkény István: Tóték | |
| | A magyar tulajdonságok, magatartások | Örkény István: Vérrokoknok | |
| | Viszonyaink a valósághoz | Örkény István: Kulcskeresők | |
| | A dráma: sors | a sors Örkény István drámáiban. | |
| | Középfajú drámák 1902 és 1917 között | Molnár Ferenc: A doktor úr | |
| | A magyar "sikerdarab" | 1917 Herczeg Ferenc: Kék róka | |
| | Az önértelmezés hiányai | magyar drámák | |
| | A stílus, mint önértelmezés | (Szomory Dezső: Glória, Takáts Alice, Szegedy Annie, Bognár Lujza) | |
| | Viszony a történelemhez | (Harsányi Kálmán: Ellák, Herczeg Ferenc: A Híd ; Kodolányi János: Pogánytűz) | |
| | Reflexiók a társadalmi kérdésekhet | (Zilahy Lajos: Süt a nap, Németh László: Villámfénynél, Tamási Áron: Tündöklő Jeromos) | |
| | Az egyéni dinamizmusok akciói I. | Shakespeare: Antonius és Kleopatra c. drámája | |
| | Az egyéni dinamizmusok akciói II. | Shakespeare: A windsori víg nők | |
| | A belső és külső helyzetek akciói I. | Corneille drámáiról: Cid és Horatius | |
| | A belső és külső helyzetek akciói II. | Racine: Phaedra c. drámája | |
| | A belső és külső helyzetek akciói III. | Moliére: Nők iskolája ; Úrhatnám polgár c. műveiről | |
| | A belső és külső helyzetek akciói IV. | W. Wycherley: Falusi feleség és W. Congrave: Így él a világ c. darabjáról | |
| | A jellem és akció elválása I. | Goldoni: A kávéház, Mirandolina c. művei | |
| | A jellem és akció elválása II. | Lessing: Miss Sara Sampson c. műve | |
| | A jellem és akció elválása III. | Schiller: Ármány és szerelem, Az orléans-i szűz, Wallenstei c. művei | |
| | A jellem és akció elválása V. | Goethe: Stella, Torquato Tasso c. művei | |
| | A jellem és akció elválása VI. | Kleist: Pentheszileia , Byron: Manfred c. művek | |
| | A jellem és akció elválása VII. | Kleist: Homburg hercege c. műve | |
| | A jellem és akció elválása VIII. | Musset: Lorenzaccio c. műve | |
| | A jellem és akció elválása IX. | V. Hugo: Marion de Lorme, Hernani, A királyasszony lovagja c. művek | |
| | A jellem és akció elválása X. | Büchner: Danton halála c. műve | |
| | A különböző akciófajták I. | Hebbel: Mária Magdolna c. műve | |
| | A különböző akciófajták II. | Osztrovszkij: Jövedelmező állás, Erdő c. műve | |
| | A különböző akciófajták III. | Ibsen: A társadalom támaszai, Babaház, John Gabriel Borkman, Hedda Gabler, Solness építőmester c. művei | |
| | Az egyéniségből eredő akciók megszűnése I. | Csehov: Ivanov, Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert c. művei | |
| | Az egyéniségből eredő akciók megszűnése II. | Hauptmann: A takácsok c. műve | |
| | Az egyéniségből eredő akciók megszűnése III. | Strindberg: Az apa c. műve | |
| | Az egyéniségből eredő akciók megszűnése IV. | Augier: Poirier úr veje, Az arcátlanok; Sardou: Fedora c. műve | |
| | Az egyéniségből eredő akciók megszűnése V. | Wedekind: A Föld szelleme ; Jarry: Übü király c. műve | |
