| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| | Az emlékirat bomlása | II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Kata, Hermányi Dienes József. | |
| | A levél szerepváltozása | Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Sándor István | |
| | A verses elbeszélés | Gvadányi József | |
| | A magyar regény forrásai | Az átalakuló rövid történet.
Bárótzi Sándor: Erkőltsi mesék (1775)
Faludi Ferenc: Téli Éjszakák (1776) | |
| | Néhány regényfordítás az elsők közül | Haller László: Telemakus bujdosásának történetei (1755), Mészáros Ignác: Kartigám (1772), Zalányi Péter: Bélizárius (1773), Kónyi János: várta mulatság (1774), Bárótzi Sándor: Kassándra (1774), Györfi józsef: Klimius Miklós (1783), Bartzfalvi Szabó Dávid: Szigvárt klastromi története (122-132), Szatsvay Sándor: Az -Izé- purgátoriumba való utazása (1786), Ungi Pál: Báró Trenk Fridrik históriája (1788), Kazinczy Ferenc: Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei (1789), Sándor István: Jelki Andrásnak történetei (1791) | |
| | Két fontos regénykellék: 1. a párbeszéd | Dugonics András: Toldi Miklós (1790 k.) | |
| | Két fontos regénykellék 2. | Az epizód előképe az anekdota. | |
| | Az első eredeti magyar regények és regénytöredékek | Bessenyei György: Galant levelek (1771/78), Dugonits András: Etelka (1788); Az Arany pereczek (1790), Szentjóbi Szabó László: I. Mária király (1792), Pálóczi Horváth Ádám: Fel fedezett titok (1792), Csokonai Vitéz Mihály: A Tsókok (1794), Kármán József: A fej-veszteség; Fanni hagyományai (1794), Kisfaludi Károly: Két szerető szívnek története (1800 után), Vitkovics Mihály: A költő regénye (1801 u.), Bessenyei György: Tarimenes utazásai (1804) | |
