| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| 2012-08-01 | A színpad mint "ítéletvégrehajtó" | A Kassai polgárok interpretációs lehetőségei a megváltozott drámai és színpadi "térben" | |
| 2011-05-01 | Márai és Kodolányi | Kodolányi "máraizmusa". | |
| 2007-10-01 | Az út Canudosba | Márai Sándor Ítélet Canodusban című regényének keletkezéstörténete. | |
| | Egy vers különös utóéletei | Márai Sándor legjobb versei egzisztenciális mélypontban születtek. Ilyen az 1951 nyarán írt Halotti beszéd is, mely három alaprétegre: a diktatúrára, az emiatt bekövetkező emigrációra és a személyes szférára épül. Ennek megfelelően érkeztek a reakciók is...elemző sorok nem vagy alig láttak napvilágot, annál több a politikai, emigráns, az író személyének megítélése felőli értelmezés. | |
| | Márai Sándor antikvitásképe | Naplói. Ulysses-regényei: Béke Ithakában (1952) (Homérosz-parfrázis) és Rómában történt valami (1971). Sztoikus gondolkodás: A gyertyák csonkig égnek, öngyilkosság, Napló. | |
| | "Totem és tabu" | Archetipikus elemek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek c. regényében | |
| | Lelki Canudosok | "Az 1970-ben megjelent Canudos-regény felől nézve megállapíthatjuk, hogy a ráció és annak a hatókörén kívül eső kérdések: az ösztönök, a démonok, a lázadás, a kaland, a zendülés témája - a ráció és az irracionális dichotómiája -, a teljes alkotói ouvre-ben foglalkoztatta az írót." Szerelmi szenvedély és lázadás három Márai-regényben: Válás Budán, Eszter hagyatéka és A gyertyák csonkig égnek. | |
| | Márai párizsi regénye | Idegen emberek | |
| | Krúdy-párhuzamok Márai Sándor narrációs technikájában | Anekdotikusság és kalandszerűség a Garrenek műve ciklusban | |
| | Kertész Imre mint... | Márai Sándor olvasója | |
| | Az irodalom mint referencia | Márai Sándor Szindbád hazamegy és Esterházy Péter Esti c. regényében | |
| | "Szégyellem, hogy kortárs vagyok" | Képzőművészeti műalkotások lenyomata Márai Sándor írásaiban. Napnyugati őrjárat - Dürer: A festő apja, Önarckép. Goya: Május harmadika. Botticelli, Michelangelo, Caravaggio. | |
