| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| | A látás és a tér | Nemes Nagy Ágnes látást tematizálói verseiből. Említett versek: A Krisztinában ; Város, télen ; Éjfél ; Dél ; Futóeső; Négy kocka ; De nézni ; A látvány ; Lement a nap ; stb. | |
| | Az arc poétikája Nemes Nagy Ágnes költészetében | Szobrokat vittem ; Víz és kenyér ; Éjszakai tölgyfa ; A távozó című versekről | |
| | A test reprezentációi | Nemes Nagy Ágnes a testet tárgyként észlelő és leíró korai verseiről, amelyek közül több "a testiség iránti bizalmat és a testi létezés örömét ábrázolja. Említett versek: Tengeren ; Alkony ; Emlékkönyvbe ; Szomj ; Azt mondják ; Fáj ; A mozdulat, valamint több meg nem jelent vers. | |
| | Helyekkel reprezentált testiség | "Az alábbi versekben a tájak, a helyek és a fizikai világ dolgai összefonódnak az emberi test és mozgás képzetével." Említett versek: A női táj ; A gejzír ; Szobrok ; valamint egy meg nem jelent verse ("Egy városról"). | |
| | Az emberi test mint az 'itt' helye | A test objektív és szubjektív ábrázolásáról, a test térészleléséről. Említett versek: Diófa ; Azelőtt ; Madár ; A remete ; A kovács ; "Elnyúlok a felszíni létben" kezdetű vers. | |
| | Nemi szerepek a Nemes Nagy-lírában | Nemes Nagy Ágnes viszonya a nőirodalomhoz, női íráshoz; a nőiség, a női test, a női nemi szerepek megjelenése néhány versében. Említett versek: Hamutartó ; Virág ; Személytelen ; Szerelem ; Férfi, nő ; Fajdkakas ; Kurvák ; stb. | |
| | Az emocionalitás és a tér | Neme Nagy Ágnes néhány verséről, amelyekben az érzelmek, hangulatok és érzetek helyekhez és terekhez kapcsolódnak. Említett versek: Jegyzetek a félelemről ; Otthon ; Kertváros ; A lovas ; Ház a hegyoldalon ; stb. | |
| | Térbeliség a versképen | A felszámolt és megmutatkozó közöttiség. Verselemzések | |
| | A hely jelentései | Egy pályaudvar átalakítása - verselemzés, kiemelten foglalkozik a szöveg nyelvezetével, szóhasználatával. | |
| | Az absztrakt, geometrikus tér lebontása | Az utca arányai - az objektivitás kritikája Nemes Nagy versében | |
| | Dialógus, emlékezés, nyelv | "A Villamos-végállomás a beszélt és az írott nyelvre, a kommunikáció működésére és a saját médiumára (retorikára) hívja fel a figyelmet." | |
| | A heterotópia és az időészlelés | Múzeumi séta | |
| | A lineárisan szerveződő múlt | Teraszos tájkép - és az emlékezet | |
| | A térré vált jelenlét | A Föld emlékei - és az emlékezés | |
| | A természet emberen túli rendje | "A Falevél-szárak című versben a rendezettség poétikai megvalósítása a természetben észlelt harmóniát jeleníti meg." | |
| | A múzeum heterotópiája... | Tolnai, Gergely, Ashbery, Kunert, és Grünbein verseiben. Hasonlóságok Nemes Nagy Ágnes: Múzeumi séta és Tolnai Ottó: Metka ; Gergely Ágnes: Háttértörténet ; John Ashbery: Önarckép konvex tükörben ; Günter Kunert: Pompeji I. és Pompeji II. ; és Durs Grünbein: Múzeum-sziget és Gyerekkor diorámában c. versekben. | |
