Lista | Dátum | Cím | Leírás | |
| 1995-08-01 | Az ifjúság romjain | Kosztolányi Dezső Trianonról.
Szülőföldemnek; A magyar romokon c. versei, Égi jogász c. novellája stb. | |
| 1985-11-01 | Halotti beszéd. Kosztolányi Dezső kései verseinek... | személyiség-képe | |
| | Az első erőpróba | Kosztolányi Dezső első kötetének, A négy fal között (1907)-nek stíluselemei | |
| | Beszéd és vers | Versmodellek Kosztolányi Dezső A bús férfi panaszai (1924) kötetében (Tanulmányvázlat) | |
| | Számadás-e a Számadás? | Kosztolányi utolsó verseiről: Számadás c. kötet és a hátrahagyott versek | |
| | Rím és értelem | Kosztolányi és a rímek. K. tizenegy rímet gyűjtött az emlékezet szóra, "komolyak"- Negyven pillanatkép 31. darabja, Emlékezet; "csacsi rímek" - Ujjgyakorlat, "badarok". | |
| | A befalazott költő | Kosztolányi Dezső: Négy fal között | |
| | "A jobb rímek Kosztolányiéi" | (Esterházy Péter, Daisy) K.D. és a rímelés kérdései. | |
| | A lélektani ábrázolástól a lényegig | Új lélektaniság a magyar prózairodalomban: Kosztolányi elbeszéléseitől (Sakk-matt, A kövér bíró, Április bolondja; fordulópont: Lidérc (1911))a regényekig: Néró-tól az Édes Anná-ig. | |
| | Hiány és többlet | A távolságtartások rendszere Kosztolányi Dezső Pacsirta c. regényében | |
| | Mit rejt a ládika? | Az Aranysárkány elliptikus szerkezete | |
| | Emberi színjáték - "vonal alatt" | Tere-fere (Kosztolányi Dezső tárcái) | |
| | Kosztolányi Dezső és Danilo Kis | a két író szellemi rokonságáról (esszé) | |
| | Irónia és ünnepélyesség | Irónia és "epikai modernség" Márai Sándor Egy polgár vallomásai és Kosztolányi Dezső: Esti Kornél c. regényeiben. (Műfaji kérdések: vallomás, útirajz, életrajz?) | |
| | Kosztolányi elbeszélő művészete két nézetben | K. "négy fő művében (regényeiben) nem a lélektani ábrázolást modernizálta, hanem megteremtette a modern magyar regényt." | |
| | Az emlékezés elevensége | Kosztolányi és a mai irodalom. | |
| | Kosztolányi és az én-költészet... | előtöténete | |
| | A "jó író" és a "jó írás" | Kosztolányi és Esterházy | |
| | Nero és Vergilius | Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő (1922) és Hermann Broch: Vergilius halála (1945) c. regénye a művészlét kérdésköreit járja körül. | |
| | A rajongó Kosztolányi | Kosztolányi Dezső és Virginia Woolf regényeinek érintkezési pontjai. Esti Kornél és Orlando - hasonmás, alterego, a személyiség határainak elmosódása. | |
| | "Finom adogatás" | Kosztolányi és Tolnai | |
| | "Kettőshang" | (Tandori) Dezső (Kosztolányi) Dezsőt olvas: A zsalu sarokvasa c. tanulmánykötet nyitó tanulmánya, a Költészetregény két alfejezete. | |
| | Kosztolányi és a halál | Kosztolányi fogadtatása Franciaországban. (elsősorban a Néro, a véres költő franciaországi sikertelenségéről.) | |
| | Két Aranysárkány | K.D. az Aranysárkány c. regényében fogalmazta meg azt a dilemmát, amely a 20. században oly sokat foglalkoztatott: vajon nevelhet-e az iskola, és mi a tanár feladata? Aranysárkány és a 7 évvel később megjelent "ifjúsági" változat. | |
| | "Erős várunk, a nyelv" | Kosztolányi az anyanyelvről | |
| | Kosztolányi gondolatai a nyelvről | K.D. 1905-1936 között 60 lapban publikált különböző műfajú írásokat, melyek témája sokszor a nyelv volt. | |
| | Kosztolányi Budapestje | K.D.-nek Szabadka volt a szülővárosa, igazi otthonát azonban Budapesten találta meg. | |
| | "Tanúja egy csomó lelki küzdelemnek" | Csáth Géza kamaszkori naplóiról. | |
| | Egy Kosztolányi-novella szövegnyelvészeti szempontból | Omelette á Woburn | |