József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Az eltévedt lovas nyomában
20 db találat
Dátum | Cím | Leírás | |
---|---|---|---|
1999-01-01 | Egyetemes Történet.. | A "szellemtudomány" változatai. | |
1994-04-01 | Berzsenyi-hatszoros tükörben | Berzsenyi Dánielről. I.:\\\"Népiek\\\" és \\\"urbánusok\\\". II.:Magyar sorstragédia - Pestről Niklára vagy NiklárólPestre III....Irodalomtörténeti szatírjáték | |
Karneválmegye vagy kísértetsziget? | Mikszáth Kálmán: A gavallérok | ||
Magyar város - európai kultúra | Márai Sándor és Kassa mítosza | ||
Halálos játékok - harmadik lázadás. | Márai Sándor : Zendülők. elemzésvázlat | ||
Idill vagy tragikum | A német regény Goethe és Thomas Mann között: Storm, Keller, Raabe, Fontane . | ||
Sólymok és egerek | Mészöly Miklós: Magasiskola; Jelentés öt egérről | ||
Elvetélt nagyregény vagy töredékes novellafüzér? | Tamási Áron: Czímeresek - elemzéskísérlet | ||
"Emberiségpoéma" és drámai költemény | Madách helye a világirodalomban: Az ember tragédiája és Ibsen Peer Gynt-je. | ||
"Között" | Nemes Nagy Ágnes költészettana | ||
Regény és mítosz | Az epika metamorfózisa az új század küszöbén. A történelem titka és mítosza C.F.Meyernél (1825-1898) és Anatole France-nál (1844-1924), a külső kaland titka és mítosza R.L.Stevensonnál (1850-1894), Jules Vernénél (1828-1905) és A.C.Doyle-nál (1959-1930). A belső kaland, a psziché titka és mítosza Lewis Carrollnál (1832-1898) és Alain-Fournier-nál (1886-1914). És maga a megtalált titokés mítosz J.R.Kiplingnél (1868-1936) | ||
Pesttől Balfiig | Szerb Antal: pályakép és sorsképlet | ||
Vég vagy kezdet | Madách Imre történelme | ||
"Rejtélyek" | Törless és (Medve?) | ||
Realizmus és naturalizmus határán | Thomas Hardy (1840-1928) | ||
Közelebb az Egyenlítőhöz | Politikai bölcsességünk - Kemény Zsigmondról, líraian | ||
A naturalista szatírától a realista epopeiáig | Heinrich Mann (1871-1950) | ||
A naturalista epika nagy kísérlete | Émile Zola (1840-1902) | ||
Epika - a műnemhármas kiindulópontja | A fejezet három gondolati pilléren, és egy negyedik, ezekből következő alapelven nyugszik: 1.az epika műnemének a klasszikus homéroszi eposz műfajával való azonosítása 2. objektum-szubjektum viszonyban az objektum teljes dominanciája 3. a tárgyak totalitásának minősége 4.a költői és prózai kor kettőssége, az epika megoszlása e kettősség szerint. | ||
Az elbeszélés metamorfózisa | Szempontok az epikai mű elemzésének kérdéséhez: szerkezet, nyelv, epikai idő. |