| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| 1999-01-01 | Egyetemes Történet.. | A "szellemtudomány" változatai. | |
| 1994-04-01 | Berzsenyi-hatszoros tükörben | Berzsenyi Dánielről.
I.:\\\"Népiek\\\" és \\\"urbánusok\\\".
II.:Magyar sorstragédia - Pestről Niklára vagy NiklárólPestre
III....Irodalomtörténeti szatírjáték | |
| | Karneválmegye vagy kísértetsziget? | Mikszáth Kálmán: A gavallérok | |
| | Magyar város - európai kultúra | Márai Sándor és Kassa mítosza | |
| | Halálos játékok - harmadik lázadás. | Márai Sándor : Zendülők. elemzésvázlat | |
| | Idill vagy tragikum | A német regény Goethe és Thomas Mann között: Storm, Keller, Raabe, Fontane . | |
| | Sólymok és egerek | Mészöly Miklós: Magasiskola; Jelentés öt egérről | |
| | Elvetélt nagyregény vagy töredékes novellafüzér? | Tamási Áron: Czímeresek - elemzéskísérlet | |
| | "Emberiségpoéma" és drámai költemény | Madách helye a világirodalomban:
Az ember tragédiája és Ibsen Peer Gynt-je. | |
| | "Között" | Nemes Nagy Ágnes költészettana | |
| | Regény és mítosz | Az epika metamorfózisa az új század küszöbén. A történelem titka és mítosza C.F.Meyernél (1825-1898) és Anatole France-nál (1844-1924), a külső kaland titka és mítosza R.L.Stevensonnál (1850-1894), Jules Vernénél (1828-1905) és A.C.Doyle-nál (1959-1930). A belső kaland, a psziché titka és mítosza Lewis Carrollnál (1832-1898) és Alain-Fournier-nál (1886-1914). És maga a megtalált titokés mítosz J.R.Kiplingnél (1868-1936) | |
| | Pesttől Balfiig | Szerb Antal: pályakép és sorsképlet | |
| | Vég vagy kezdet | Madách Imre történelme | |
| | "Rejtélyek" | Törless és (Medve?) | |
| | Realizmus és naturalizmus határán | Thomas Hardy (1840-1928) | |
| | Közelebb az Egyenlítőhöz | Politikai bölcsességünk - Kemény Zsigmondról, líraian | |
| | A naturalista szatírától a realista epopeiáig | Heinrich Mann (1871-1950) | |
| | A naturalista epika nagy kísérlete | Émile Zola (1840-1902) | |
| | Epika - a műnemhármas kiindulópontja | A fejezet három gondolati pilléren, és egy negyedik, ezekből következő alapelven nyugszik: 1.az epika műnemének a klasszikus homéroszi eposz műfajával való azonosítása 2. objektum-szubjektum viszonyban az objektum teljes dominanciája 3. a tárgyak totalitásának minősége 4.a költői és prózai kor kettőssége, az epika megoszlása e kettősség szerint. | |
| | Az elbeszélés metamorfózisa | Szempontok az epikai mű elemzésének kérdéséhez: szerkezet, nyelv, epikai idő. | |
