József Attila Könyvtár - Dunaújváros
Műelemzés adatbázisJózsef Attila Könyvtár
cím: 2400 Dunaújváros, Apáczai Csere János u. 9. |  telefon: (25) 423-952, fax: (25) 403-571e-mail: olvszolg@jakd.hu

Keresés

Forrás típusa:
Keresendő :
Tanulmány szerzője:
Tanulmány címe (címtöredék):
Tárgyszavak:
Minimum dátum: Naptár
Maximum dátum: Naptár
Találati listában megjelenő mezők:
Cím 
Leírás 
Forrás név 
Szerző 
Kezdőoldal 
Záróoldal 
Tárgyszavak 
Könyvtári jelzet 
Megjegyzés 
Egy oldalon megjelenő találatok száma:
 

Találatok

20 db találat
ListaDátum downCímLeírás
1999-01-01Egyetemes Történet..A "szellemtudomány" változatai.megtekintés
1994-04-01Berzsenyi-hatszoros tükörbenBerzsenyi Dánielről. I.:\\\"Népiek\\\" és \\\"urbánusok\\\". II.:Magyar sorstragédia - Pestről Niklára vagy NiklárólPestre III....Irodalomtörténeti szatírjátékmegtekintés
Karneválmegye vagy kísértetsziget?Mikszáth Kálmán: A gavallérokmegtekintés
Magyar város - európai kultúraMárai Sándor és Kassa mítoszamegtekintés
Halálos játékok - harmadik lázadás.Márai Sándor : Zendülők. elemzésvázlatmegtekintés
Idill vagy tragikumA német regény Goethe és Thomas Mann között: Storm, Keller, Raabe, Fontane .megtekintés
Sólymok és egerekMészöly Miklós: Magasiskola; Jelentés öt egérrőlmegtekintés
Elvetélt nagyregény vagy töredékes novellafüzér?Tamási Áron: Czímeresek - elemzéskísérletmegtekintés
"Emberiségpoéma" és drámai költeményMadách helye a világirodalomban: Az ember tragédiája és Ibsen Peer Gynt-je.megtekintés
"Között"Nemes Nagy Ágnes költészettanamegtekintés
Regény és mítoszAz epika metamorfózisa az új század küszöbén. A történelem titka és mítosza C.F.Meyernél (1825-1898) és Anatole France-nál (1844-1924), a külső kaland titka és mítosza R.L.Stevensonnál (1850-1894), Jules Vernénél (1828-1905) és A.C.Doyle-nál (1959-1930). A belső kaland, a psziché titka és mítosza Lewis Carrollnál (1832-1898) és Alain-Fournier-nál (1886-1914). És maga a megtalált titokés mítosz J.R.Kiplingnél (1868-1936)megtekintés
Pesttől BalfiigSzerb Antal: pályakép és sorsképletmegtekintés
Vég vagy kezdetMadách Imre történelmemegtekintés
"Rejtélyek"Törless és (Medve?)megtekintés
Realizmus és naturalizmus határánThomas Hardy (1840-1928)megtekintés
Közelebb az EgyenlítőhözPolitikai bölcsességünk - Kemény Zsigmondról, líraianmegtekintés
A naturalista szatírától a realista epopeiáigHeinrich Mann (1871-1950)megtekintés
A naturalista epika nagy kísérleteÉmile Zola (1840-1902)megtekintés
Epika - a műnemhármas kiindulópontjaA fejezet három gondolati pilléren, és egy negyedik, ezekből következő alapelven nyugszik: 1.az epika műnemének a klasszikus homéroszi eposz műfajával való azonosítása 2. objektum-szubjektum viszonyban az objektum teljes dominanciája 3. a tárgyak totalitásának minősége 4.a költői és prózai kor kettőssége, az epika megoszlása e kettősség szerint.megtekintés
Az elbeszélés metamorfózisaSzempontok az epikai mű elemzésének kérdéséhez: szerkezet, nyelv, epikai idő.megtekintés