| Lista | Dátum  | Cím | Leírás | |
| 2001-08-01 | Hangszer - hang - meghallás | Zene és hagszer megjelenése a XIX. és XX. századi magyar
irodalomban. Hegedű: Kisfaludy Sándor: Himfy, Vörösmarty M.: A vén
cigány, Komjáthy Jenő : Delíriumban. Zongora - Petőfi S.: Szőke
asszony, szőke asszony, Reviczky, Kiss József, Ady Endre: A fekete
zongora | |
| | Szimbólum és/vagy allegória. | Ady Endre: A vár fehér asszonya | |
| | Jó Csönd Herceg és a "gyanútlan faág" (Ady-Szabó Lőrinc) | A travesztív átírás egy példája. Ady Endre: Jó Csönd-herceg előtt,
Szabó Lőrinc: Éjjel az erdőn (Kalibán kötetből). | |
| | A hang és a titok. Ady Endre: Bajvívás volt itt... | | |
| | A szubjektum nyomában. Ady Endre: A föltámadás szomorúsága | A lírai szerep kérdése Ady Endre: A föltámadás szomorúsága c.
költeményében | |
| | Ősi dalok visszhangja : A hagyomány, mint az (irodalmi)..... | nyelv emlékezete. Ady Endre kurucverseiről: A harcunkat
megharcoltuk, Bercsényi marsall huszárja, Bujdosó kuruc rigmusa,
Esze Tamás komája, Két kuruc beszélget
Sípja régi babonának 89-103.p. | |
| | Líra, kód, intimitás. A szerelmi költészet néhány kérdése... | Adynál és Szabó Lőrincnél. | |
| | A retorika temporalitása. | \"Az eltévedt lovas\" mint intertextus | |
